Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

134 A m. kir. Guria úgy találja, hogy felperes, ki állítólag franczia alattvaló, a jelen pert a saját személyében folyamatba tenni kiskorúsága esetén is jogosult volt. Ugyanis a kiskorúak gyámságának szabályozása végett az 1902. évi június hó 12-én Hágában kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezése tárgyában hozott 1911: XXIII. t.-cz. 3. czikkének ama rendelkezéséből, hogy a kiskorúra nézve, kinek rendes tartózkodó helye külföldön van, a gyámságot a tartózkodó hely törvénye értelmében kell elrendelni és gyakorolni: nyilván az következik, hogy a felperes törvénytelen gyermekének kereseti jogosultságát az itteni törvény szerint is meg lehet bírálni; de ez már abból a jogszabályból is következik, hogy a nem-magyar állampolgár perbeli cselekvőképességének hiánya nem vehető figyelembe, ha őt ez a képesség a perbiróság joga szerint 'megilleti. A S. E. 7. §. értelmében pedig kiskorúak, a kik a per tárgyáról peren kívül rendelkezhetnek, mint felperesek törvényes képviselőjük mellőzésével személyesen felléphetnek^ Ez az eset a jelen perben fenforog; mert a törvénytelen gyermek tartása iránti követelést, ha a gyermeket maga az anya tartja el, a természetes apa ellen az anya jogosult érvényesíteni, erről a személyes követelésről a gyermek később netán felmerülhető tartási igényeinek épségben tartása mellett le is mondhat s így a per tárgyáról peren kívül rendelkezhetvén, perbeli cselekvőképességgel bir. vagyis az idézett § értelmében mint kiskorú saját személyében felperesként felléphet. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt, a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint alperes a felperessel az 1908. évi október hó 31. napjától kezdve nemileg többször közösült, mely közösülésnek ténye a kérdésben levő, az 1909. évi május hó 23-án született törvénytelen gyermek fogamzási idejébe beleesik. Minthogy jogszabály, hogy az, a ki a gyermek anyjával a gyermek születésétől visszaszámítva 182-nél nem kevesebb és 300-nál nem több napon belül nemileg közösült, a gyermek nemzőjének tekintendő s az a gyermeket, kivéve azt az esetet, ha a gyermek anyja a fogamzás ideje alatt feslett életet élt, eltartani köteles, s az anya, ha törvénytelen gyermekének fogamzási vélelmi időszakában egynél több férfival közösült, nincs elzárva attól, hogy a vele közösülök közül egyik ellen indított tartási