Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

114 A m. kir. Guria B. F. czég felperesnek T. Adolfné elleni 16037 K s jár. ir. som. perében a felebbezési bíróság ítéletét felperes felülvizsgálati kérelme következtében megváltoztatta és alperes kártérítési kötelezettségét megállapította a következő indokolással : A felebbezési bíróság ítéletét anyagi és eljárási jogszabálysértés miatt felperes támadja meg felülvizsgálati kérelemmel és panaszai lényegileg alaposak. Az alsóbirósági Ítéletek ügyállása szerint felperes bérlő alperes bérbeadótól kártérítést az alapon követel, hogy a bérlet tartama alatt beállott hiányok következtében az általa bérbevett üzlethelyiség használhatlanná vált és abból a budapesti V. ker. elöljáróságnak határozata folytán 1910. évi október 14-től számítandó 48 óra alatt kiköltözni volt kénytelen. A felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a értelmében a -felülvizsgálati eljárásban irányadó Ítéleti tényállása szerint alperesnek D.-u. 9. sz. házában bérben bírt felperesi üzlethelyiség falai megrepedeztek és a falak megrepedezését az idézte elő, hogy a magyar általános hitelbank részvénytársaság perbehivott szavatos szomszédos házának építkezése folytán a talajt annyira aláásták, hogy ennek következtében a 9. sz. ház határfala meglazult, kifelé sülyedt és ez által a felperes által bérben bírt üzlethelyiség tetőzete és falai is megrepedeztek és a budapesti V. ker. elöljáróság a helyiségeknek azonnali kiürítését elrendelte. A felebbezési bíróság felperest keresetével elutasította és alperes kártérítési kötelezettségét nem állapította meg, habár felperes üzlethelyiségét rendeltetésszerűen nem használhatta, abból indulva ki, hogy mindezt nem alperes bérbeadó ténye vagy mulasztása, hanem a fennebbi tényállás szerint harmadik személy okozta és az ennek folytán beállott hiány az alperes jókarbantartási kötelezettségének keretén kívül esik és az okozott kárért felelősséggel nem tartozik. A felebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja téves. Jogszabály az, hogy a bérbeadó a kibérelt lak- vagy üzlethelyiséget használható karban átadni és ily karban fenntartani köteles; ebből pedig jogszerűen következik az, hogy a vis major esetét kivéve, ha a bérlemény a bérleti idő alatt használhatatlanná vált és azt a bérlő' az előadottak szerint elhagyni kényszerült, bérbeadó az ennek folytán előállott kárt bérbeverőnek