Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

100 Alaptalan alperesnek amaz elsősorban előterjesztett panasza, mintha a felebbezési bíróság a gyermektartás kérdésében a S. E. 184. §-ának keretébe tartozó pergátló kifogásainak elvetésével jogszabályt sértett volna. Ugyanis bár igaz az, hogy a 10,902/902. sz. minisztertanácsi határozat kimondotta, hogy a mennyiben a szülők különválva élnek és gyermekeik eltartásáról nem intézkednek az iránt, hogy a tartás és neveltetés költségeit melyik szülő legyen köteles viselni, nem a bíróság, hanem a gyámhatóság határoz; ámde az 1907 : LXI. t.-cz. a közigazgatási hatóságok és bíróságok között felmerülő hatásköri összeütközéseket a hatásköri bíróság elé utalván, ez a bíróság 1. számú teljesülési megállapodásában azt mondotta ki, hogy abban az esetben, ha mint a jelen ügyben a törvényes születésű kisk. gyermekek tartásáról a házassági perrel való kapcsolat nélkül van szó és nem csupán a tartási öszszeg, hanem a tartási kötelezettség is vitás, az ez iránybani eljárás és döntés nem a gyámhatóság, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. Alaptalanok továbbá alperesnek az ideiglenes nőtartás kérdésében az anyagi jogszabályainak állítólagos megsértésére vonatkozó panaszai. E tekintetben mindenekelőtt megjegyeztetik, hogy az ideiglenes nőtartási perben a per folyama alatt felmerült azok a tények is figyelembe veendők, a melyek a tartáshoz való jogot és a tartási kötelezettséget jogilag érintik és ekként a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, midőn Ítélkezésénél azt a különben nem vitás tényt is Ítéleti alapul fogadta el, hogy az egyébként marasztaló elsőbirósági Ítélet meghozatala után alperes nejét, a felperest házából azzal utasította ki, hogy neki nem kell és azzal együtt élni többé nem akar. De alperesnek az ideiglenes nőtartásban történt marasztalásával a felebbezési bíróság egyebekben sem sértett jogszabályt. Ugyanis a felebbezési bíróság az elsőbiróság ítéletéből elfogadott, de a saját ítéletében is megállapított és a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó Ítéleti tényállásában azt állapította meg, hogy alperes részeges, durva magatartása mellett felperest tettleg bántalmazta és hogy alperes nejét, a felperest az elsőbirói ítélet meg-