Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

97 vágány-fentartási költség megtérítésére és a haszonbérleti szer­ződés megszüntetése mellett a haszonbérlemény visszabocsátására kötelezte, minélfogva a felülvizsgálati kérelmet mint alaptalant el­utasítani kellett. Az alperes a sikertelen felülvizsgálati kérelemmel a felpe­resnek okozott felülvizsgálati költség megtérítésére is a S. E. 109., 168. és 204. §-a alapján kötelezendő volt. (Kir. Guria I. G. 247/1911. 1912 január 30.) 3219. A haszonbérelt birtoknak alhaszonbérbeadása csak akkor szerződésellenes cselekmény, ha a haszonbérlőt a szerződés az alhaszonbérbeadástól kifejezetten eltil­totta. A felebbezési bíróság V. István és neje felpereseket a Sz. Lajos ellen haszonbéri szerződés megszüntetése iránt indított keresetükkel, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: Felperesek a S. E. 185. §-ának a) pontjára alapított felülvizsgálati kérelmükben anyagi jogszabálysértésként azt pana­szolják, hogy a felebbezési bíróság őket az alperessel kötött haszonbérleti szerződés megszüntetésére irányuló keresetükkel azért utasította el, mert a haszonbérleti, szerződés az alhaszon­bérbeadást nem tiltván, alperes azzal, hogy az általa haszon­bérelt birtokot alhaszonbérbe adta, a haszonbéri szerződést meg nem szegte. Ez a panasz alaptalan, mert mint ezt a kir. Guria I. G. 438/1906. sz. határozatában* is kimondotta, jogszabály, hogy a haszonbérelt birtoknak alhaszonbérbeadása csak akkor szerződés­ellenes cselekmény, ha a haszonbérlőt a szerződés az alhaszon­bérbeadástól kifejezetten eltiltotta, már pedig a felebbezési bíró­ság irányadó tényállása szerint a peres felek között létesült és alakilag és tartalmilag való haszonbéri szerződés nem tartalmaz semmiféle olyan rendelkezést, a mely alperest az alhaszonbérbe­adástól eltiltaná, sem pedig más olyan megállapodás, a mely ilyen tilalmat megszabna, a peres felek között létre nem jött. Ehhez képest alperes panaszolt cselekménye a szerződés * Lásd a XII. kötet 9. lapján. Curiai határozatok. XVII. köt. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom