Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

7'.) ságnak felperes által e részben meg sem támadott, tehát a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállása szerint megállapittatott, hogy az örökhagyó tartozásai többszörösen meghaladták a Vl-odrendű alperes által örökölt vagyon értékét, hogy hatodrendű alperes az összes leltározott hagyatéki terhek kifizetését magára vállalta és hogy e terheknek a hagyatéki vagyon értékét meghaladó részét hatodrendű alperes már ki is fizette ; de ezenkívül a felebbezési bíróság által megállapított azt a további tényállást is, mely szerint hatodrendű alperes a hagyatéki terheket akkor vállalta el s azoknak a hagyatéki vagyon értékét meghaladó részét akkor fizette ki, a mikor a felperes által házasságon kívül szült gyermekek létezéséről és tartási igényükről még tudomással nem bírt, a felülvizsgálati eljárásban ugyancsak irányadóul el kellett fogadni, annak ellenére, hogy felperes a tényállásnak ezt a részét megtámadta, mert a S. E. 197. §-a szerint a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás csak azon az alapon támadható meg, ha az valamely jogszabálysértéssel állapíttatott meg, felperesnek e részben felhozott panasza azonban nem jogszabálysértésre, hanem egyedül arra vonatkozik, hogy szerinte lehetetlen, hogy hatodrendű alperes a hagyatéki terhek átvállalása és kifizetése fdőpontjában nem birt volna tudomással a gyermekek létezéséről s felperes követeléséről, a miről az egész világ tudott, már pedig ily tényállás mellett a felebbezési biróság azt a jogi döntését, hogy hatodrendű alperesnek mint örökösnek felelőssége meg nem állapíttatott, a kir. Curia is helyesnek elfogadja a felebbezési biróság ítéletében erre vonatkozóan felhozott indokoknál fogva és azért, mert igaz ugyan, hogy mihelyt az örökölt vagyon az örökhagyó összes tartozásainak kielégítésére elégtelennek mutatkozik, az egyes hitelezők jogosulatlan kedvezésének kikerülése végett az örökösnek a hagyaték ellen a csőd megnyitását kell kérnie, úgyde a jelen esetben hatodrendű alperesre az, hogy a hagyatékra a csőd megnyitását nem kérte, hátrányos következményekkel nem birhat azért, mert a hatodrendű alperes a saját vagyonának is igénybevételével a leltározott összes hagyatéki terhek kielégítésére kötelezvén magát: a csődnyitás kérésének szüksége és kényszerűsége fenn nem forgott. Ezeknél fogva felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani s ugyanőt a S. E. 204. §-a értelmében az első-,