Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)
75 kezésére, csak az esetre volna felülvizsgálat tárgyvá tehető, ha a megállapítás jogszabály sértésével történt volna, ez az eset azonban itt fenn nem forog, mivel a felebbezési biróság a tartásdíj összegét alperes vagyoni viszonyára tekintettel állapította meg, olyan kötelező jogszabály pedig nem létezik, a mely szerint a biróság a szakértők véleményét bizonyítékul elfogadni tartoznék; ennélfogva a felebbezési biróság a bizonyítékokat és azt, hogy minő bizonyítékot vesz figyelembe, szabadon mérlegelni a S. E. 64. §-ánál fogva jogosítva volt. Ezeknél fogva mind a felperest, mind pedig az alperest felülvizsgálati kérelmükkel el kell utasítani. Egyik peres fél felülvizsgálati kérelme sem vezetvén sikerre, a felülvizsgálati költséget a S. E. 204. §-a alapján kölcsönösen megszüntetni kellett. (Kir. Guria I. G. 277/1911., 1912 január 17.) 3211. A végrendelet érvényesen megszüntethető az által is, ha az örökhagyó a végrendeletről kiállított okiratot szándékosan megsemmisíti, a mely esetben nem nyerhet alkalmazást az 1876 : XVI. t.-cz. 35. §. első bekezdésében foglalt az a jogszabály, mely szerint a végrendeletek szóbeli vagy írásbeli kifejezett visszahúzásának érvényességéhez ugyanazon alaki kellékek kívántatnak meg, melyek azok megtételére az idézett törvényben meg vannak szabva, mert a végrendeletről kiállított okiratnak az örökhagyó által szándékosan véghezvitt megsemmisítésének ténye a végrendeletnek szóbeli vagy írásbeli kifejezett visszahúzásától lényegesen különbözik. Jogszabály, hogy az, a ki mást tévedésbe ejt, a megtévesztésből kifolyóan mi jogot sem érvényesíthet. Az örökös csakis az általa örökölt vagyon erejéig felelős az örökhagyó tartozásaiért. Igaz ugyan, hogy mihelyt az örökölt vagyon az örökhagyó összes tartozásainak kielégítésére elégtelennek mutatkozik, az egyes hitelezők jogosulatlan kedvezésének kikerülése végett az örökösnek a hagyaték ellen a csődmegnyitást kell kérnie; azonban a csőd-