Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

7G nyitás kérésének szüksége és kényszerűsége fenn nem forog, ha az örökös a saját vagyonának is igénybevéte­lével a leltározott összes hagyatéki terhek kielégítésére kötelezte magát. Ügyállás : G. V. Tihamér végrendeletében J. Anna három törvény­telen gyermekének 160—160 K havi tartást hagyományozott. Később ezt a rendelkezését akkép kivánta hatályon kívül helyezni, hogy a gyermekek anyjának 60Ü0 K-t kifizetett és a végrendeletet széttépte ; azonban a neve­zett asszony a végrendelet helyébe ennek másolatát tette s így történt, hogy g. V. T. nem az eredeti végrendeletet, hanem ennek másolatát sem­misítette meg. J. Anna, támaszkodva a végrendeletre, most pert indít g. V. T. ellen havi 160—-160 K havi tartás iránt. A felebbezési bíróság J. Anna felperest a gróf V. Ilona, Róza, Károly, Arthur, a néh. gróf V. Tihamér ismeretlen örököseinek gondnoka és özv. gróf V. Tihamérné I—VI.-rendű alperesek ellen havi 160 K tartásdíj és jár. iránt indított keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Nem bír alappal felperesnek az a panasza sem, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett akkor, a mikor néh. gróf V. Tihamér örökhagyó végrendeletét nem létezőnek tekintette. A felebbezési bíróság ugyanis azt állapította meg : hogy az örökhagyó akaratelhatározása az általa alkotott végrendeletről kiállított eredeti okirat megsemmisítésére irányult, hogy az örökhagyó ezt az akaratelhatározását tényleg végre­hajtotta, és hogy ennek ellenére az eredeti okiratnak valóságos meg­semmisülése csupán azért nem következett be, mert felperes az eredeti okirat helyébe a birtokában volt másolatot csempészte be, úgy hogy az örökhagyó akkor, a mikor a becsempészett má­solatot megsemmisítette, abban a hiedelemben volt, hogy e tényével az eredeti okiratot semmisítette meg. Minthogy pedig a végrendelkező nincs elzárva attól, hogy végrendeletét vissza ne vonhassa, vagy meg ne szüntethesse, minthogy a végrendelet érvényesen megszüntethető az által is, ha az örökhagyó a végrendeletről kiállított okiratot szándéko­san megsemmisíti, a mely esetben nem nyerhet alkalmazást a felperes által felhívott 1876 : XVI. t.-cz. 35. § a első bekezdésé­ben foglalt az a jogszabály, a mely szerint a végrendeletek szó­beli vagy írásbeli kifejezett visszahúzásának érvényességéhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom