Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)
42 akár az üzlet megvétele és az eddigi tartozások elvállalása következtében ezekért fizetési kötelezettségben álló elsőrendű alperessel szemben indokolatlan fizetési halasztásokat adott volna és egyébként az 0. P. T. 1364. §-a a kezest a miatt, hogy a hitelező a kielégítést nem szorgalmazta, kötelezettsége alól fel nem menti, hanem csak annyiban teszi a hitelezőt felelőssé, a menynyiben a kezes megtérítési visszkeresetében kárt szenved a miatt, hogy a hitelező a behajtásban késedelmes volt, de jogilag beszámítható késedelemre nézve a tényállás megállapítva nincs és meg nem állapítható akkor, a mikor a csatolt könyvkivonat tartalma szerint az elsőrendű alperes az 1909 február 5-én beadott keresetet megelőzőleg rövid idővel, vagyis 1908 november és deczember havában is még fizetéseket teljesített. Végre arra való tekintettel, hogy a csatolt könyvkivonatokat mérlegelése tárgyává tette, a melyekben az elsőrendű alperes fizetései előfordulnak, a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a csatolt alperesi külön iratban felsorolt és az ehhez csatolt iratokkal bizonyítani kívánt adatokat külön is méltatása tárgyává az indokokban nem tette. (Kir. Guria I. G. 182/1910. 1910 október 28.) 3091. Ha az özvegy az ő haszonélvezeti jogával terhelt ingatlanokat a fiával közös háztartáshan közösen használta, ebből a tényből jogilag az következik, hogy az ingatlanok közös használatának megengedése az anya részéről csak szivességből és tetszés szerinti időre, tehát visszavonásig történt. A felebbezési bíróság özvegy B. Györgynét a fia B. Ilié ellen ingatlanok birtokának visszabocsátása iránt indított keresetével elutasította,, ellenben a kir. Curia alperest az ingatlanok visszabocsátására kötelezte a következő indokolással: A felebbezési bíróság Ítéletét a S. E. 185. §. a) és c) pontjai alapján a felperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel; azonban alaptalan az a panasza, hogy a felebbezési biróság eljárási jogszabályt sértett, a mikor a bizonyítás terhét a felperesre hárította, és a mikor a döntő ténykörülményekre a peres felek valamelyikét ki nem hallgatta;