Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

41 A felebbezési bíróság valónak fogadta el és tehát tényállásként megállapította a felperesnek azt a tényállítását, hogy az elsőrendű alperes részéről a felperesnek teljesített fizetéseket a felperes mindig az elsőrendű alperes által határozottan megjelölt czélra fizetetteknek könyvelte el és a felebbezési bíróságnak sem tárgyalási jegyzőkönyveiből, sem azok mellékleteiből, vagy a csatolt külön iratokból, sem végre Ítéletéből nem tűnik ki az, hogy a felebbezési bíróság ezt a tényállást valamely jogszabály megsértésével állapította volna meg, ebből folyólag pedig alaptalan az a felülvizsgálati panasz, hogy a felebbezési bíróság megsértette az 0. P. T. 1416. §-ának rendelkezését az által, hogy az elsőrendű alperes részéről a felperesnek az 1908. év folyamán teljesített fizetéseket első sorban nem tekintette a Sch. Lajosnak a felperessel szemben fennálló ama tartozására teljesítetteknek, a mely korábbi és kezességgel megerősített, tehát terhesebb volt, mint az elsőrendű alperesnek a felperesekkel szemben fennállott azok a tartozásai, a melyek az elsőrendű alperesnek a felperessel való közvetlen kereskedői összeköttetése folytán árúvásárlásokból származtak. Egyébként pedig a másodrendű alperes mint készfizető kezes a felperessel szemben az 0. P. T. 1416. §. rendelkezésére sikerrel azért sem hivatkozhatik, mert ha való ugyan, hogy a felperes, mint Sch. Lajos hitelezője az 1875 : XXXVII. t.-cz. 20. §-a szerint kereseti joggal bírt a Sch. Lajos kereskedelmi üzletének átruházásából kifolyóan az elsőrendű alperes mint olyan átvevő ellen, a ki Sch. Lajosnak eddigi kötelezettségeit 35,000 K hátralékos vételár erejéig magára vállalta, de a másod- és harmadrendű alperesek az A) a. kezességi okirat tartalma szerint a készfizetői kötelezettséget ifj. S. Paszkelért csak Sch. Lajossal szemben a 35,000 K vételár hátralék tekintetében vállalván, a felperesnek a készfizetői kezesek elleni kereseti joga csak az igy kezességgel megerősített követelésből felperesre engedményezett 4911 K 85 fillér átruházásából keletkezett. Alaptalan az a panasz is, hogy a felebbezési bíróság megsértette azt a jogszabályt, a melynél fogva a kezes menekül kötelezettsége alól, ha a hitelező az adósnak indokolatlan fizetési halasztást ad, mert a felebbezési bíróság Ítéletében nincs megállapított tényállás arra nézve, hogy a felperes a Sch. Lajossal szemben fennálló követelése tekintetében akár Sch. Lajossal,