Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

10 seknek az előre fizetendő volt 4'25%-os kamatnak esetleges fölöslegét a fizetendő tőkeösszegből levonni. Ezekhez képest a felebbezési bíróság egyetlen ítéleti rendelkezésével sem sértett meg anyagi jogszabályt, miért is az alpereseket alaptalanoknak bizonyult felülvizsgálati kérelmeikkel elutasítani és a S. E. 109., 168. és 204. §§-ai értelmében a felülvizsgálati eljárás költségének viselésére kötelezni kellett. (Kir. Curia I. G. 144/1910. 1910 szeptember 22.) 3077. Az a tény, hogy az adós a felvett kölcsön biztosítékául lekötött gyárát eladta, nem jogosítja fél a hitelezőt arra, hogy adósától a követelésnek birói kézbe helyezés által való biztosítását követelhesse. A felebbezési bíróság B. Jenő keresete alapján L. Gusztáv alperest a kereseti 3900 K és járulékainak birói letétbe való helyezésére kötelezte, ellenben a kir. Curia felperest keresetével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletét az alperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel a S. E. 185. §-a a) és c) pontjai alapján és alaposnak találtatott az alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság az alperest anyagi jogszabály sértésével kötelezte a 3900 K-ra leszállított követelési összeg birói kézbe letételére. Igaz ugyan, hogy a kereset a per folyamán 3900 K tőkére leszállított összegnek és kamatjának megfizetésére volt irányozva, azonban annál a jogszabálynál fogva, hogy a több követelésben a kevesebb is benne foglaltatik, a felebbezési bíróság nem volt elzárva attól, hogy kérelem nélkül is a fizetésre való kötelezés helyett a birói letétbe helyezés mint kevesebb iránti kérdés felett határozzon. Tekintettel arra, hogy a felperes a felebbezési bíróság ítélete ellen a miatt, hogy az alperest fizetésre nem kötelezte, sem felülvizsgálati, sem csatlakozási kérelemmel nem élt, a per mostani állásában a fő és döntő jogkérdés az, hogy a felperes jogosítva van-e a kereseti követelésnek birói kézbe helyezés által való biztosítását az alperestől követelni. Ez a kérdés tagadólag volt eldöntendő. Az alaki és tartalmi valódiság tekintetében nem kifogásolt kötelezvény szerint az alperes az összeszámolásból eredőnek jel-