Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

5 zálogul kapott részvényekből jogosult ugyan követelését kielégíteni, de ezt tenni nem köteles. Az a kérdés pedig, hogy a felperes mint a kézizálog birtokosa esetleg visszaélt-e jogkörével vagy sem? ennek a pernek a körében döntésnek annál kevésbé lehet tárgya, mert az alperes avval, hogy a felperesnek ez állított visszaélése czimén a felperes ellen büntető eljárást tett folyamatba, a mely a csatolt ügyészi határozat szerint az eljárás megszüntetésével végződött, maga tett tanúságot a mellett, hogy a felperes a szóban forgó részvények tulajdonát meg nem szerezte, mert hiszen az alperes ellenkező felfogása esetén a felperes mint tulajdonos jogosan rendelkezhetett volna tetszése szerint a részvényekkel. A mi végül a kamatok jogczimére nézve fölhozott panaszt illeti, ez azért alaptalan, mert a «kölcsönös nyilatkozat» III. pontjának helyes értelmezése szerint a 672%-os kamatot a felek a kifizetésig kötötték ki, «az esedékességig') kifejezés pedig ebben az esetben nyilvánvalóan a teljesítés időpontját is jelenti, mert nem tehető föl, hogy a törvényesnél magasabb késedelmi kamatot nem a tartozás fönnállásának egész idejére akarták a felek kikötni. Az alperes felülvizsgálati kérelme ezek szerint alaptalannak bizonyulván, őt avval elutasítani és a S. E. 109., 168. és 204. §-ai értelmében a felülvizsgálati eljárás költségének viselésére kötelezni kellett. (Kir. Guria I. G. 146/1910. 1910 szeptember 21.) 3075. Ingó dologra nézve a tulajdon szerzése csak az adásvételi tárgy átadása által létesül s az átadásig az eladó tartja meg a tulajdonjogot; ha tehát a vevőt az eladó ellen vezetett végrehajtás gátolta meg az átvételben, a tulajdonjogot a puszta kijelentés vagy jelképi átadás által nem szerezte meg. A felebbezési bíróság ifj. G. Józsefet a L. Sándor és társai ellen lefoglalt dongák iránt támasztott igény keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság részéről az elsőbiróság ítéletéből elfogadott, a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint felperes 1909. évi július 7-én, a fog-