Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

4 más perben fölvett bizonyítás adatait ténybeli meggyőződésének megalkotásánál fölhasználni és azokat a S. E. 64. §-a értelmében mérlegelő jogkörébe vonni. Midőn tehát ebben az esetben, midőn a szóban forgó korábbi per a peres feleknek igényeik keletkezése szempontjából lényegében ugyanazt a jogviszonyt döntötte el, a melyen a jelen per is alapul, a felebbezési bíróság — az elsőbiróság fölvette bizonyítás elfogadásával — a korábbi perben kihallgatott tanuk vallomásait is figyelembe vette, ezzel nem sértett meg eljárási jogszabályt. Hasonlóképen alap nélkül való az alperes beszámítási kifogásának elutasítása miatt fölhozott panasz is. A megállapított, de különben sem vitás tényállás szerint ugyanis, az alperes a felperes ellen a beszámítani kért követelés iránt is, de azt jóval meghaladó összegben, külön kártérítési pert tett folyamatba, a mely — az ugyancsak megállapított tényállás szerint — még nincs jogerősen befejezve. Mivel pedig a beszámításra csak lejárt és határozott követelés alkalmas; mivel a S. E. 106. §-ában foglalt Jogszabály a beszámítani kért követelésnek a kereseti követeléssel együttes tárgyalását és eldöntését azért engedi meg, hogy ugyanama feleknek módjukban legyen kölcsönös követeléseiket egy perrel érvényesíteni, tehát főképen a felek érdekét szolgáló perökonomiai okokból; mivel a S. E. 106. §-ának ezt a czélzatát önmagában kizárja az a tény, hogy a beszámítással élő a beszámíttatni kért követelés iránt a felperes ellen már külön pert tett folyamatba; mivel állandó joggyakorlatunk szerint ebből az okból azt a követelést, a mely jogerősen el nem döntött más pernek a tárgya, beszámítani nem lehet (v. ö. a m. kir. Curiának 1904 január 20-án G. 490/1903. sz. a.* hozott hasonló értelmű döntését), mert annak határozottsága és lejárta ilyképpen még vitás, tehát a beszámíthatás legfontosabb előfeltétele hiányzik: a felebbezési bíróság akkor, a mikor az alperest beszámítási kifogásával az általa amúgy is igénybe vett külön perutra utasította, a S. E. 106. §-ának helyes alkalmazásával és értelmezésével járt el. Alaptalan a ('Kölcsönös nyilatkozat)) V. pontjának értelmezése czimén fölhozott alperesi panasz is, mert e pontot a használt szavak közönséges értelmének figyelembevételével lehetetlen helyesen másképpen értelmezni, mint úgy, hogy a felperes a kézi* Lásd IX. kötet 258. 1.