Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)
3 szanák a hozzá intézett általános kérdésekre többek közt azt válaszolta, hogy «D. Bunea I-ső rendű alperes neki felesége volt». Igaz ugyan, hogy Sz. Ferencz alperesi ügyvéd a tárgyalásra oly meghatalmazással jelent meg, melyen a fentemlített két név látszólag egy kéz Írásával szintén aláírva van, de ezek mellett tintával irott kézjegy nincs, s ezt a kérdést a peres eljárás egész folyamán tisztába nem hozták. Mivel ezek szerint a felebbezési bíróság is a nevezett két alperessel szemben szabályszerű perbenállásuk és meghallgatásuk nélkül hozott ítéletet, a S. E. 27. §. utolsóelőtti bekezdése szerint pedig a bíróság ezt az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe tartozik venni: ennélfogva a felebbezési bíróság ítéletét — a S. E. 8. §-ára is tekintettel — a S. E. 204. §-a értelmében feloldani s ezt a bíróságot utasítani kellett, hogy a felpereseket a törvényes perbeidézés föltételeinek teljesítésére hívja fel s az eljárás szabályszerű folytatása után hozzon a kifejlendőkhöz képest az összes perköltségnek ki által viselésére is kiterjedő uj határozatot. E döntés következtében az alperesek felülvizsgálati kérelmében előterjesztett egyéb panaszok tárgyalás alá vehetők nem voltak. (Kir. Guria L G. 140/1910. 1910 szeptember 21.) 3074. A bíróság jogosult a peres felek közt lefolyt más perben fölvett bizonyítás adatait ténybeli meggyőződésének megalkotásánál fölhasználni és azokat a S. E. 64. §-a értelmében mérlegelő jogkörébe vonni. Beszámításra nem alkalmas az oly követelés, mely jogerősen még el nem döntött más pernek a tárgya. A felebbezési bíróság G. Ignácz keresete alapján G. Arnold alperest a kereseti 17,500 K tőke és jár. megfizetésére kötelezte, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság megsértette a szóbeliség és közvetlenség elvét, a midőn egy más perben kihallgatott tanuk vallomására alapította ítéletét. Ez a panasz nem állhat meg azért, mert állandó joggyakorlatunk értelmében a bíróság jogosult a peres felek közt lefolyt 1*
