Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

XXIX XVI. AZ ÚRBÉRI ÉS EZZEL ROKON­TERMÉSZETŰ JOGVISZONY. A tagosítás utáni birtok a tagosítás előtti birtok jogi természetét követi; ennélfogva a tagosítás utáni birtok is jogilag ipari földnek te­kintendő. 30í>3. 44. A megváltásra kötelezett, a kezén levő zsellérbirtokokal, tekintet nélkül arra, hogy ezek fekvése miatt a volt földesúr saját birtokát gazdaságilag czélszerüen kezelheti-e vagy sem, ez úton nem kötelez­hető arra, hogy azt volt földesurának átengedje és helyette volt földes­urának más ingatlanát és a zsellérbirlokán eszközölt hasznos beruhá­zásokért pénzbeli kárpótlást logadjon el, vagy pedig beruházásait zsellérbirlokáról elszállítsa. 300.J. 44. A felebbezési bíróság lényként megállapítván, hogy a volt földesúr a per tárgyává tett ingatlanokat felperesek jogelődeinek taxafizetés mellett ugyan, de a visszavételi jogának fentartása mellett engedte át s így az 1896 : XXV. t.-cz. 2. §-a szerint a tartozások megválthatók nem lévén : a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt, mi­dőn felpereseket erre irányuló keresetükkel elutasította. 3152. 177. A telekkönyvi felvétel arra nézve, hogy a zsellértartozások meg­\álthatók-e vagy sem, az 1896: XXV. t.-cz. 1. és 2. §-a és a telekk. rdt. 4. S-a értelmében jogilag mi befolyással sem birhat. 3152. 177. Az 1896 : XXV. t.-cz. 2. és 20. i}-a szerint az ugyanazon tör­vényczikk által szabályozott eljárásra egyedül a törvény 1. § ában fel­sorolt ingatlanokat terhelő tartozások megválthatósága és a váltságtőkék és járulékainak megállapítása és a fizetési módozatok meghatározása tartozik; ebből pedig jogszerűen következik, hogy a föld tulajdonosa és annak haszonélvezője, esetleg a felülépítmény tulajdonosa között más magánjogi alapon fennálló jogviszonynak megszüntetése és ebből kifolyólag a földtulajdonos teljes tulajdonjogának megállapítása és az ingatlanok részére leendő birtokbaadása — akár keresettel, akár viszon­kereseüel követelik is azt a peres felek — az idézett törvény szerinti eljárásban helyet nem foghat 3152. 177. Az 1896 : XXV. t.-cz. 44. §-a nem tartalmaz oly kilejezett in­tézkedést, hogy a földtulajdonos és a föld haszonélvezője között fenn­álló birtokviszony ebben az eljárásban megszüntethető még abban az esetben is, ha e felek között a majorsági zsellérbirtokviszony fenn nem is forog; és e törvényszakasznak az előző szakaszokkal egybevetett magyarázatából okszerű következtetés útján más helyesebb értelem nem tulajdonítható, mint az, hogy a törvényszakasz arra szorítkozik, hogy az ingatlanok jogi természete az 1896 : XXV. t.-cz. által meghatározóit eljáráson kívüli más peres eljárásban minő jogszabályok szerint Ítélendő meg arra az esetre, ha a birtokterületek a jelen eljárás keretében meg nem váithatóknak mondatnak ki. 3152. 177. A perköltség kölcsönösen megszüntetendő, ha felperesek jogos

Next

/
Oldalképek
Tartalom