Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

174 ingatlanán termelt fát és szállítja azt a szóbanforgó munkások segélyével az ott létesített lóvasúton, mivel a fönn kifejtettek szerint a biztosító kötelezettséget ebben az esetben nem a termelés jellege és terjedelme, sem a termelő élethivatása és vállalkozása, hanem maga a vasúti üzem, mint a szállításnak sajátos, de fokozott veszélyességű módja és eszköze állapítja meg. Ebből a szempontból pedig teljesen közömbös az is, hogy e vasúti üzemet hány kocsival és hány alkalmazott igénybevételével bonyolítja le a felperes, annál is inkáb, mert az 1907: XIX. t.-cz. a biztosító kötelezettséget csakis a 3. §. 3. pontjában említett ipari műhelyeket illetően teszi függővé az alkalmazottak számától, míg a többi esetben az alkalmazottak száma a biztosító kötelezettség szempontjából egyáltalán nem jő figyelembe. Az pedig, vájjon az alkalmazás állandó, ideiglenes, kisegítő vagy átmeneti: a törvény 1. §-ának utolsóelőtti bekezdése és 3. §-ának első bekezdése értelmében szintén nem tesz külömbséget. Ezekhez képest a felebbezési bíróság Ítéletét megváltoztatni és a felperest keresetével, a mely az illetékes közigazgatási hatóságnak a szóbanforgó alkalmazottak biztosító kötelezettségét kimondó határozatával szemben, e kötelezettség alól felmentő birói határozat meghozatalát czélozta, elutasítani és őt, mint teljesen pervesztest, a per összes költségének viselésére kötelezni kellett, beleértve az alperesre sikeres felülvizsgálati eljárás költségét is (S. E. 109., 168., 204. §§.). (Kir. Guria I. G. 42/1911. 1911 ápril 10.) 3151. Ha nem nyert megállapítást az, hogy a felperes az alpereseket a K. T. 354. §-a értelmében a kereset beadása előtt értesítette arról, hogy az ügylettől elállani és teljesítés helyett kártérítést követelni kíván és ha az alperesek a kereset megindítása mellett is a szerződést elháríthatlan erőhatalom elmultával joghátrány nélkül teljesíteni jogosítva voltak, ezt a teljesítést meg is ajánlották, de a felperes kijelentette, hogy a teljesítést most már el nem fogadja, ez a vonakodás azonban jogszerű alappal nem bír és minthogy ezek szerint a teljesítés nem az alperesek, hanem a felperes hibája miatt maradt el s így a