Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

169 nem sértett jogszabályt azzal a jogi döntésével, hogy az eladó részére a követelt 5000 K vételárhátralékot megítélte, annak ellenére, hogy a H. Jenőné nevére bejegyzett l/a/2. hrsz. ingatlanra a tulajdonjog a vevő javára még nincs bekeblezve; mert tekintette] arra, hogy a szerződő felek tudomással bírtak arról, hogy az l/a/l. és l/a/2. hrsz. birtokrészletekre nézve a tulajdonosok a nyilvánkönyvben fel vannak cserélve és ugyancsak a szerződő felek akaratával történt az, hogy az okiratban adásvétel tárgyául az l/a/l. hrsz. birtokrészlet, vagyis az az ingatlan jelöltetett meg, mely a tjkvben tévesen ugyan az eladó nevére van bejegyezve, tényleg azonban H. Jenőné tulajdonát képezi és tekintettel arra, hogy az A) alatti adásvevési szerződésben az köttetett ki, hogy a tulajdonjog a most említett szerződésben megjelölt ingatlanokra lesz a vevő javára bekeblezendő, az pedig ki nem köttetett, hogy a nyilvánkönyvben tévesen H. Jenőné nevére irt l/a/2. hrsz. ingatlanra nézve is tartozik az eladó a vevő részére adásvételi szerződést kiállítani, az A) alatti okiratban foglalt adásvevési szerződés csakis akkép értelmezhető, hogy az l/a/l. és 1 a/2, hrsz. birtokrészletekre vonatkozó téves bejegyzések kiigazításának és ebből folyóan az l/a/2. hrsz. ingatlanra a tulajdonjognak a maga javára való bekeblezésének kieszközlését a vevő részvénytársaság vállalta magára, mert csakis ő, mint az l/a/2. hrsz. ingatlannak tlkvi tulajdonosa van abban a helyzetben, hogy erre az ingatlanra nézve eszközölt téves bejegyzés kiigazítását H. Jenőnének felajánlhassa s ennek ellenében tőle viszont az l/a/2. hrsz. ingatlanra nézve történt téves bejegyzés kiigazítását követelhesse; és mert a fent kifejtetteknél fogva a vevő nem hhatkozhatik sikerrel arra a körülményre, hogy az l/a/2. hrsz. ingatlanra a tulajdonjog az ő javára bekeblezve nincs. De nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság azzal a jogi döntésével sem, hogy vevőt az épület hiányai czimén köve telt 2343 K 86 f iránti keresetével elutasította; mert az adásvevési szerződésnek azt a határozmányát: «egyúttal eladó szavatosságot vállal arra. hogy az épületeket mai (1009. évi május 28) jókarban fogja augusztus 1-én vevőnek átadni)), tekintettel a szavaknak egymással való összefüggésére és azoknak közönségesen elfogadott értelmére, helyesen értelmezte a felebbezési bíróság akkép, hogy az eladó az