Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

16á a felperes jogosítva volt a szóban forgó munkálatokat az alperes költségére elláttatni és a szerződéstől visszalépni; mivel mindezek szerint az alperes fölszólítás ellenére sem teljesítette a bérleti szerződéssel magára vállalt leglényegesebb kötelezettségeket: a felebbezési bíróság nem sértett meg anyagi jogszabályt, midőn a peres felek közt fönnállott haszonbérleti szerződést ennek lejárata előtt megszüntette. Abban a tekintetben, hogy az alperes hibáján kívül gátolva lett volna az irtási munkálatok befejezésében, a felebbezési bíróság tényállást meg nem állapítván, sőt az irtási terület kellő kijelölését is megállapítván: az alperesnek erre vonatkozóan fölhozott panasza nem volt figyelembe vehető. (S. E. 197. §.) Ezekhez képest az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalannak bizonyulván, őt avval elutasítani és a S. E. 204. §-a értelmében, a felülvizsgálati eljárás költségének viselésére kötelezni kellett. (Kir. Guria I. G. 34/1911. 1911 ápril 4.) 3145. Az a körülmény, hogy a nő a határőrvidéki házközösségnek megszüntetése alkalmával jutalékaként kapott vagyont eltartása fejében másra átruházta, de a nélkül, hogy a férjével szemben az azt terhelő tartáshoz való igényéről lemondott volna : a férj tartási kötelezettségét meg nem szünteti. A felebbezési bíróság K. Szószát a férje ellen ideiglenes nótartás iránt indított keresetével elutasította, ellenben a kir. Guria alperes tartási kötelezettségét megállapította és a felebbezési bíróságot további eljárásra utasította a következő indokolással: Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság keresetének elutasításával megsértette azt az anyagi jogszabályt, hogy a férj nejét eltartani köteles. Ez a panasz lényegileg alapos. Ugyanis a tényállás szerint alperes által felperes ellen házasság felbontása iránt indított perben a m. kir. Guria 1910. évi 489 polg. szám alatt hozott ítéletével kimondotta, hogy felperesnek ez idő szerinti különélése teljesen jogosult, az olyan nő pedig, a kinek a különélésre alapos oka van, az 0. P. T. 91. §-a értelmében férjétől külön eltartását követelheti.