Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

157 azt ellenjegyző ügyvéd részére valamint a tárgyalásért is díj és kiadás saját fele irányában sem volt megállapítható. (Kir. Guria I. G. 19/1911. 1911 márczius 28.) 3143. Állandó joggyakorlatunk szerint annak megítélése vájjon a bérlőnek szerződésszegései okul szolgálhatnak-e a haszonbérleti szerződésnek lejárat előtt megszünte­tésére akkor, a mikor a bérbeadónak ezt a jogát a szer­ződés csak általánosságban állapítja meg, a bíróság hatáskörébe tartozik, a bíróság pedig az ilyen megszün­tetés okául csakis az olyan szerződésszegést tekinti, a mely a bérbeadott ingatlan állagát és magát a haszon­bérleti jogviszonyt oly súlyosan sérti vagy veszélyezteti, hogy a szerződéses viszonynak föntartása a bérbeadó­nak komoly jogi és vagyoni érdekébe ütköznék. A bérlőnek az az eljárása, hogy a szerződés kifeje­zett rendelkezése ellenére a kikötött és a föld termő­képességét óvó hármas fordulós gazdálkodó rendszer megsértésével a bérelt terület nagyobb részében zabot termelt a helyett, hogy azt ugarnak hagyta volna, a haszonbérlő kötelességeinek oly súlyos megsértése, a melynek alapján a haszonbérleti jogviszony annak le­járata előtt is megszüntethető. Sz. J. keresete alapján a felebbezési bíróság a felperes és az alperes G. A. és társa közt fennálló haszonbérleti szerződést megszüntette, ellen­ben a kir. Curia az alperesek felülvizsgálati kérelmének részben helyt adva, azok következtében a felebbezési bíróság Ítéletét feloldotta a követ­kező indokolással: Az alperesek felülvizsgálati kérelmeikben azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn a peres felek közt fönnálló haszonbérleti jogviszonyt fölbontotta azon az alapon is, hogy az alperesek részes munkásaiknak ten­geri kóró helyett szalmát adtak, hogy egy szekér szalmát elide­genítettek, hogy két kutyát a tanyán kölöncz nélkül megtűrtek, továbbá, hogy 1908-ban a határárkot gondosan meg nem tisztí­tották. Ez a panasz lényegében alapos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom