Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

158 Igaz ugyan, hogy a peres felek jogviszonyát szabályozó haszonbérleti szerződés VII. pontja értelmében a haszonbérlő alperesek kötelesek a birtokon termelt szalmát, szénát és takarmányt a részes művelés kivételével ott fölétetni, és hogy nem szabad nekik onnan takarmányt eladni vagy elvitetni; igaz az is, hogy a határárkokat a haszonbérlők tartoznak évenként saját költségükön tisztíttatni, végül a szerződés ugyaneme pontjának utolsó bekezdése értelmében tartoznak a bérlők elrendelni és gondoskodni, hogy a cselédség kutyái nyakán állandóan kölöncz legyen, nehogy azok a vadakat is zavarják; s igaz az is, hogy a haszonbérleti szerződés X. pontja szerint a haszonbérbeadónak joga van a szerződést birói úton fölbontani, ha a bérlők bármely szerződéses föltételt meg nem tartanak és ha a haszonbérbeadónak az azok megtartására irányuló fölhívása eredménytelen maradt. Ámde állandó joggyakorlatunk szerint annak megítélése, vájjon a bérlőnek szerződésszegései okul szolgálhatnak-e a haszonbérleti szerződésnek lejárat előtt megszüntetésére, — akkor, a mikor a bérbeadónak ezt a jogát a szerződés, úgy mint ebben az esetben is, csak általánosságban állapítja meg — a bíróság hatáskörébe tartozik, a bíróság pedig az ilyen megszüntetés okául csakis az olyan szerződésszegést tekinti, a mely a bérbeadott ingatlan állagát és magát a haszonbérleti jogviszonyt oly súlyosan sérti vagy veszélyezteti, hogy a szerződéses viszonynak föntartása a bérbeadónak komoly jogi és vagyoni érdekébe ütköznék. Mivel pedig a felebbezési bíróság ítéletében fölsorolt és fönn idézett tények egyike sem ilyen jellegű; mivel különösen a kölöncz nélkül megtűrt kutyákat illetően, az első bíróság ítéletéből elfogadott tényállás szerint, nincs is bizonyítva, hogy a bérlők azoknak ilyen állapotban a birtokon létéről tudtak volna; mivel ezek a tények jelentéktelenségüknél fogva és azért, mert az általuk esetleg okozott károsodás könnyen megtéríthető, együttvéve sem olyanok, hogy a szerződés lényegét érintenék: a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn azok alapján a peres felek közt fönnálló haszonbérleti jogviszonyt lejárat előtt megszüntethetőnek mondta ki. Az alpereseknek az az eljárása ellenben, hogy a szerződés kifejezett rendelkezése ellenére (VII. pt. első bekezdés) a kikötött és a föld termőképességét óvó hármas fordulós gazdálkodó rendszer megsértésével, a bérelt terület 41 holdas 800 négyzetöles