Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

156 3142. Felperes, a ki az elsőbiróság ítélete ellen nemcsak felebbezéssel avagy csatlakozási kérelemmel nem élt, hanem a felebbezési tárgyaláson az alperes által feleb­bezett Ítéletet helybenhagyni kérte s ekként ez az ítélet vele szemben jogerőre emelkedettnek tekintendő, utó­lag a szakértő kihallgatása után keresetét felemelni nem jogosult; következéskép a felebbezési bíróság helyben­hagyó ítélete ellen felülvizsgálati kérelemmel sem élhet. A felebbezési bíróság B. B. keresete alapján Gs. J. alperest a keresetbe vett 5200 K kártérítési összegben marasztalta, felperes az ítéletben meg­nyugodott, azonban az alperes felebbezése folytán megtartott tárgyaláson a szakértő kedvezőbb véleménye alapján kereseti követelését 32.850 K-ra fel­emelte, a felebbezési bíróság az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta, a kir. Curia felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasította a következő indokolással: Felperes az iratokból kitűnően az elsőbiróság marasztaló ítélete ellen nemcsak felebbezéssel, avagy csatlakozási kérelem­mel nem élt, hanem az 1910. évi szeptember hó 2-án a felebbe­zési tárgyalásról felvett jegyzőkönyv tartalma szerint az elsőbiró­ságnak alperes által felebbezéssel megtámadott Ítéletét kifejezet­ten helyben hagyatni kérte s ekként ez az ítélet vele szemben jogerőre emelkedettnek tekintendő. Igaz ugyan, hogy a folytatólag 1911. évi január hó 9-én megtartott felebbezési tárgyaláson felperes a szakértői meghall­gatás után keresetét 32,850 koronára felemelte és a tárgyalási jegyzőkönyvből és a felebbezési bíróság ítéletéből nem tűnik ki, hogy alperes eme szabálytalanság ellen kifogással élt volna, mégis minthogy a felebbezési bíróság az elsőbiróság ítéletét helyben­hagyta, felperes az általa elfogadott és vele szemben jogerőre emelkedett elsőbirói Ítéletet helybenhagyó felebbezési bírósági íté­let ellen felülvizsgálati kérelemmel élni nem jogosult, miért is, minthogy a jelzett körülmények csakis a felülvizsgálati tárgyalás alkalmával tűnlek ki, a törvényileg kizártnak tekintendő felül­vizsgálati kérelmet a S. E.-nak, a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó 144. §-a alapján visszautasítani, és felperest a S. E. 204. §-a alapján alperes részére a felmerült felülvizsgálati költ­ségben is marasztalni kellett. A felülvizsgálati kérelem teljesen czéltalan levén, azért az

Next

/
Oldalképek
Tartalom