Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

146 oldalára írt szöveget ő írta, bizonyító erőt tulajdonított alperessel szemben annak ellenére, hogy az okiratnak 1877. évi márczius 7-én történt keltétől a jelen keresetnek 1909. évi deczember 29-én történt beadásáig 32 évnél hosszabb idő telt el, mert nincs olyan jogszabály, a mely az okirat bizonyító erejét 32 évre korlátozná, ' és mert sem a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvekből, sem pedig a felebbezési bíróság ítéletéből nem tűnik ki, hogy alperes felhozta volna, hogy ő az A. alatti okiratot, csupán azért irta alá, mert T. Ede megígérte, hogy ki fogja vinni, hogy özv. K Sámuelné az ellene folyamatba tett bűnügyből büntetlenül kiszabadul, az tehát, hogy a felebbezési bíróság ezt a körülményt figyelmen kívül hagyta, jogszabálysértést nem képez. Ezeknél fogva felperest és alperest alaptalan felülvizsgálati illetve csatlakozási kérelmével elutasítani, és minthogy sem a felülvizsgálati, sem a csatlakozási kérelem sikerre nem vezetett, a S. E. 204. §-a értelmében a felmerült felülvizsgálati költséget a peres felek közt kölcsönösen megszüntetni kellett. (Kir. Guria I. G. 293/1910. 1911 márczius 14.) 3137. Jogszabály, hogy kártérítés csak attól követelhető, aki a károsítást elkövette, vagy azért törvénynél, vagy szerződésnél fogva felelős. A felebbezési bíróság K. György községi bírót, mint a k-i úrbéres közönség elnökét a br. Ü. Bernát ellen 4084 K kártérítés iránt indított keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság Ítéletét a S. E. 185. §. a) pontja alapján a felperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, panasza azonban alaptalan. Az alakilag és tartalmilag vitássá .nem tett B. alatti szerződési okirat szerint a felperes 800 hold erdejének fáját a 4-ik pontba foglalt azzal a kikötéssel adta el az alperesnek, hogy az utóbbi a kitermelést a lankásabb területeken 0*4, azaz négytized részig, a többi területeken pedig 0 6, azaz battized részig eszközölheti és ez a megmaradó famennyiség általában a 16 czentiméter vastagságon aluli fákat fogja tartalmazni;