Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

145 okiratot aláirta, és az okirat külsőleg az 1868 : LIV. t.-cz. 167. és 168. § aiban meghatározott alakszerűségeknek megfelel, ez nem zárja ki annak az alperes által való bizonyíthatását, hogy annak tartalma valótlan, már pedig a felebbezési bíróság a per adatainak a S. E. 64. §-a szerinti mérlegelésével tényállásként azt állapította meg. hogy akkor, a mikor alperes a B. alatti okiratot aláirta, annak tartalma kitöltve nem volt, és hogy alperes az üres papirost jótállói minőségben csak abban a reményben irta alá, hogy felperes jogelőde közre fog működni a tekintetben hogy a család a készülő botránytól (özv. K. Sámuelné teherbejutása) meneküljön; és mert a felebbezési bíróság felsorolta azokat a körülményeket, a melyeknek mérlegelése után ugy találta, hogy alperes vallomása valószínűsítve van; ennélfogva nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság azzal sem, hogy alperest bocsátotta esküre, az pedig, hogy a felebbezési bíróság miért fogadta el alperes vallomását valószínűnek, mint a bizonyítékoknak a S. E. értelmében megengedett szabad mérlegelésének eredménye felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Áttérve az alperes csatlakozási kérelmére, — előrebocsáttatik, hogy az abban alperes által valamely tüzetes panasz előterjesztése nélkül abban a tekintetben felhozottak, hogy az A. és B. alatti okiratok létrejöttének mi a története, a S. E. 197. §-a értelmében figyelembe nem vehetők. A mi pedig az alperes által csatlakozási kérelmében felhozott panaszokat illeti, azoknak nincs megállható alapjuk; mert az örökhagyót megilletett követelésnek az adós ellen per utján való érvényesítésére bármelyik örökös jogosult, a felperesként fellépő örökös kizárólagos örökösi minőségének hiánya pedig nem a kereset elutasítására, hanem csupán a marasztalási összegnek birói letétbe helyezésének elrendelésére szolgálhat okul; mert a felebbezési bíróság is azt az álláspontot foglalta el, a melyre csatlakozási kérelmében az alperes helyezkedik, hogy t. i. az 560 K követelés fennállásának bizonyítása a felperest terheli; mert a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy az A. alatti okiratnak, melyre vonatkozóan alperes beismerte, hogy azt ő írta alá és hogy az aláírása fölé az okirat második Curiai határozatok. XVI. köt. 10