Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

144 A mi felperes felülvizsgálati kérelmét illeti: alaptalan felperesnek K. Jusztin tanuként történt kihallgatására vonatkozó panasza ; mert K. Jusztin sem mint felperes, sem mint alperes perben nem állván, a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt, hogy nevezettet tanuként rendelte kihallgattatni. Nem bír állappal felperesnek a S. E. 172., 177. és 141. §-aira alapított panasza sem; mert igaz ugyan, hogy felperes felebbezésében kijelentette, hogy azt szóbeli tárgyalás nélkül kívánja elintéztetni, alperes pedig a felebbezési biróság felhívására nem jelentette be, hogy a felebbezés szóbeli tárgyalását kívánja, mindazonáltal a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy miután az 1910. D. 12/2. sz. végzéséből kitetszően a felek meghallgatását az ügy felderítése czéljából szükségesnek találta, a felebbezés elintézhetése végett szóbeli tárgyalást tűzött ki, mert a S. E. 177. §-a értelmében ezt megtenni jogosítva volt; és mert az ekkép kitűzött szóbeli tárgyalásra, — figyelemmel arra, hogy a jelen ügyben a S. E. 173. §. esetei fenn nem forognak, — a S. E. 177. §-a értelmében minden tekintetben a szóbeli tárgyalás alapján elintézendő felebbezés esetében alkalmazandó szabályok az irányadók, már pedig a S. E. 142. §-a szerint a szóbeli tárgyaláson a fél a S. E. 141. §-ában említett előkészítő irattal nem közölt tényállításokat és bizonyítékokat is jogosult érvényesíteni, és reá nézve az a mulasztás, hogy a tárgyalás előkészítésére vonatkozóan a S. E. 141. §-ában foglalt kötelességének meg nem felel, csak azzal a következménynyel jár, hogy ha e miatt a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé, az ez által okozott költséget viselni tartozik, nyilvánvaló tehát, hogy a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy az alperes által a szóbeli tárgyaláson előterjesztett kifogásokat és bizonyítékokat is figyelembe vette. Nem bir megállható alappal felperesnek az 1868: LIV. t.-cz. 167., 168. továbbá a S. E. 73. és 96. §-aira alapított panasza sem; mert a S. E. 73. §-a szerint csak az ellenkező bebizonyításáig áll fenn az alakilag valódi, illetve perrendszerűen kiállított magánokiratokra nézve kötelező bizonyítási szabály az iránt, hogy azok tartalmilag is valóknak tekintendők, habár tehát a felebbezési biróság ítéletében foglalt tényállás szerint alperes a B alatti