Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

Hl Ha a haszonbérbeadó a biztosíték átvételekor nem követelt*' annak valóságos névértékét, hanem elégségesnek találta a kötvényeket kisebb névértékben, úgy ennél nagyobb biztosítékot később sem követelhet. g. V. Sándornak F. Bertalan és neje ellen 5920 K s jár. iránt indított perében a felebbezési biróság alpereseket a haszonbéri biztosítéknak a kereseti követelés erejéig, a kir. Guria pedig csak 3600 K erejéig való kiegészítésére kötelezte és felperest csatlakozási kérelmével elutasította a következő indokolással: 1. A felperest csatlakozási kérelmével azért kellett elutasítani, mert noha kétségtelen, hogy a felebbezési biróság Ítéletét a S. E. 169. §-a értelmében, végrehajthatónak tartozott volna nyilvánítani, a bíróságnak ezt a mulasztását nem felülvizsgálati kérelem útján, hanem az ítéletnek a S. E. 124. §-a értelmében kiegészíttetése útján kellett volna orvosolni, mert a felülvizsgálati bíróságnak ítélete amúgy is feltétlenül végrehajtható lévén, nem volna értelme a felebbezési biróság Ítéletének végrehajthatóságát pótlóan elrendelni. 2. Az alperesek felülvizsgálati kérelmét illetően a m. kir. Guria előrebocsátja, hogy felülvizsgálatának tárgya a felebbezési biróság Ítélete lévén, az elsőbiróság előtt fölvett tárgyalási jegyzőkönyv ellenében felhozott észrevételek itt figyelembe egyáltalán nem jöhetnek, mert azokat a felebbezési eljárásban lehetett volna esetleg fölhozni. Az I. r. alperesnek eskü alatt ki nem hallgatása okából fölhozott panaszuk az alpereseknek azért nem állhat meg, mert a S. E. 156. §-a értelmében a felebbezési biróság jogosult, de nem köteles a bizonyítás fölvételének kiegészítésére, de különben is a biróság megokolta, hogy a tanuk kihallgatása után miért nem találta helyénvalónak az I. r. alperesnek eskü alatt kihallgatását. Az alpereseknek az a panasza sem állhat meg, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett meg, midőn őket biztosítékuknak és pedig készpénzben kiegészítésére kötelezte. Mert nem tekintve, hogy általános jogszabály, miszerint az adott biztosítékot, szerződéses megállapodás híján is, ki kell egészíteni, ha az nem a jogosultnak vétkessége okán válik elégtelenné : a peres felek haszonbérleti jogviszonyát szabályozó szerződés 24. pontja kétséget kizáró határozottsággal szabja meg,