Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

139A szóban forgó esetben a haszonbérleti jogviszonynak azonnal megszüntetésére okul fölhozott szerződésszegések közül a fönn kifejtett jogi álláspontnál fogva a felülvizsgálati bíróság, a szerződés 22. pontja ellenére sem tartja a szerződésnek lejárat előtt megszüntetésére alkalmas oknak az adók és a tűzkárbiztosítási díjaknak elkésett megfizetését a haszonbérlő alperesek részéről, sem pedig a malom befedésében tanúsított késedelmet, az épületek és a kerítések jókarbantartásának elhanyagolását vagy a b—i szőlőhöz vezető rnűútnak szerződésellenes használatát. Az alperesek felülvizsgálati kérelmében fölhozott ama panaszok tehát, a melyek a haszonbérleti jogviszonynak a most fölsorolt szerződésszegések okából fölbontása miatt támadják meg a felebbezési bíróság Ítéletét, lényegükben alaposak. Tekintve azonban, hogy a felebbezési bíróság megállapította irányadó tényállás szerint, az alperesek 1. a P. véderdőből több élőfát kivágtak és körülgyűrűztettek és azt az erdőt, a melyet csak legeltetésre volt szabad használni, megrongálták; 2. a gazdálkodás módjára megszabott szerződéses kikötéseket megszegték, nevezetesen a vetésforgást meg nem tartották és ezzel az ingatlan állagát veszélyeztették; 3. Cs. Istvánnal a szerződés és haszonbérbeadó kifejezett tilalma ellenére alhaszonbérleti szerződést kötöttek; 4. a kellő gondozás elmulasztásával a gyümölcsfák közül 1100 darabnak 65%-át teljesen tönkretették, 15%-át erősen, 10%-át pedig gyöngén megsérülni engedték; 5. a K. nevű domb oldalán levő legelőt hosszú időre használhatatlanná tették, mert azt sertéseikkel teljesen felturatták; 6. a K. partján nagyobb területen a fűzfákat, cserjéket és fűzfafonásokat kiirtották és a K. partját levágták, tehát a bérelt terület állagát is megsértették; 7. a szerződés 11. pontja ellenére a bérelt területről nagyobb mennyiségű és értékű homokot és kavicsot adtak el; tekintve, hogy az alpereseknek eme tényei egyenként és összesen a haszonbérleti jogviszony olyan súlyos megsértéseként jelentkeznek, a melyek külön-külön is okul szolgálhatnak a szerződésnek azonnal fölbontására, mivel egyenként is komolyan veszélyeztetik a haszonbérbeadó érdekeit és az ingatlan állagát; tekintve, hogy éppen ezért a haszonbérbeadó nem tartozik megvárni a szerződés lejártát és nem kényszeríthető arra, hogy annakutána kártérítési igényt érvényesítsen, mert hiszen a megrongált ingatlan helyreállításáig annak termőképessége tetemesen