Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)
137 jogszabály sértése nélkül juthatott arra a jogi következtetésre, hogy az üzletátruházás rosszhiszemű és a végrehajtást szenvedett hitelezőinek kijátszását czélzó volt. (Erd. e.) A felebbezési bíróság R.-né Gizella és társát T. Lipót és társai ellen indított igénykeresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Az anyagi jogszabályok megsértése czímén fölhozod panaszoknak nincs megállható alapjuk. A felebbezési bíróság a per összes adatainak a S. E. G4. §-ában előirt módon mérlegelésével és a ténybeli meggyőződését előidéző okoknak előadásával megállapított abból a tényből, hogy az átruházásnál érdekelt felek közel rokonságban ill. sógorságban vannak, továbbá figyelemmel arra, hogy a megállapított tényállás szerint a végrehajtató alperesek követelése az üzletátruházás idejében a végrehajtást szenvedő R. Jakabbal szemben már fönnállott; hogy az ugyancsak megállapított tényállás szerint R. Jakab végrehajtást szenvedő továbbra is az átruházott üzletben maradt, végül, hogy a felperesek az átruházás után a hitelezőknek semmit sem fizettek: a felebbezési bíróság anyagi jogszabály megsértése nélkül juthatott arra a jogi következtetésre, hogy a szóban forgó üzletátruházás rosszhiszemű és a végrehajtást szenvedő hitelezőinek kijátszását czélzó volt. A felebbezési bíróság jogi fölfogásának helyességét megerősítik a perhez csatolt polgári perbeli és két rendbeli büntető eljárási iratok, a melyeknek megtekintéséből a felülvizsgálati bíróság közvetlenül meggyőződést szerzett arról, hogy a végrehajtást szenvedőnek tartozásai már 1904 őszén is fönnállottak és 1905 januártól kezdve váltak esedékesekké, úgy hogy ha állana is az I. r. felperesnek panaszképen fölhozott az a jogi fölfogása, hogy az 1905 márczius havában végrehajtott üzletátruházás dolgában a szóbeli megegyezés, az 0. P. T. 861. §-a értelmében még 1905 január havában jött létre, még akkor sem sértett anyagi jogszabályt a felebbezési bíróság, a mikor a részéről megállapított tényállás alapján, az üzletátruházásnak rosszhiszeműségét és a hitelezők kijátszását czélzó szándékot mondotta ki. Ezek szerint a felülvizsgálati kérelem alaptalannak bizonyulván, avval az I. r. felperest elutasítani kellett. (Kir. Curia I. G. 305/1910. 1911 márczius 9.)
