Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

136 peres a kötbér levonására a mulasztás esetében a szerződési ki­kötésnél fogva a felperes elismerése nélkül is jogosítva volt. Ugyanazért a felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabály sértésével állapította meg azt, hogy a felperes a 14 '/. alatti levelet 1908 június hóban írta s hogy abban a kötbér levonását jogosnak ismerte el, mint a per eldöntésére lényegtelen ténykörülményre vonatkozó, tárgytalan és czéltalan. Minthogy a felebbezési bíróság a kötbér levonására az al­perest nem azon az alapon mondotta ki jogosultnak, hogy a fel­peres volt fizetési késedelme által oka a szerződés felbontásának és az alperes évi 800 K bérkülönbözetbeli veszteségének, hanem azon az alapon, hogy a felperes az 1908 június 1-én esedékes haszonbért meg nem fizette ;, minthogy továbbá a felebbezési bíróság azt is tényállásként állapította meg, hogy az alperes a felperesnek a gyógyszertárból való távozásába a kártérítéshez való jogának kifejezett fentartá­sával egyezett be'e: ennélfogva a per eldöntésére nem döntő az a ténymegálla­pítás, hogy a szerződési viszony megszüntetésére a felperes kése­delme szolgáltatott okot, és bogy a szerződés felbontása után az alperes a hátralevő időre csak évi 800 K-val alacsonyabb évi haszonbért volt képes elérni, és alaptalan az a panasz, hogy az alperesnek a szerződés felbontásába való beleegyezése által a kötbér levonása iránti joga elenyészett volna. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel az alperesnek oko­zott felülvizsgálati eljárási költség megtérítése iránti kötelezés a S. E. 109., 168. és 204. §-a rendelkezésén alapul. (Kir. Guria I. G. 300/1910. 1911 márczius 9.) 3133. Azokból a megállapított tényekből, hogy az üzlet átruházásánál érdekelt felek közel rokonságban illető­leg sógorságban vannak, hogy továbbá végrehajtató al­peresek követelései az átruházás idejében a végrehaj­tást szenvedővel szemben már fennállottak, hogy végre­hajtástszenvedett továbbra az átruházott üzletben ma­radt, végül hogy az átruházás után felperesek a hitele­zőknek semmit sem fizettek: a felebbezési biróság anyagi

Next

/
Oldalképek
Tartalom