Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

118 az alperesnek joga lévén esetleg a végrehajtás megszüntetéséle, vagy korlátozására irányuló keresettel érvényesíteni a javára szolgáló beszámításból eredő igényeit. Alaposnak találta végül a felülvizsgálati bíróság a felperesnek a perköltség viselésének kérdésében előterjesztett panaszát is. Mert a felperes, a tartásdíj összegének kérdését nem tekintve, lényegében pernyertessé lett, de különben is igényének érvényesítéséhez az alperes atyaságának bírói Ítélettel megállapítása nélkülözhetetlen volt. Éppen azért a S. E. 109. és 168. §-aiban foglalt jogszabályt sértette meg a felebbezési bíróság, midőn az alperes pervesztessége ellenére a perköltséget a peresfelek közt megszüntette, miért is az idézett törvényszakaszok alapján a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperest a pernek eddigi, arra való tekintettel pedig, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme lényegében sikerre vezetett, a S. E. 204. §-a értelmében, még a felülvizsgálati eljárás költségének viselésére is kötelezni kellett. (Kir. Curia I. G. 275/1910. 1911 február 21.) 3125. Midőn a házasfelek a nőtartás kérdését közjegyzői okiratban egyezségileg rendezték s abban megállapították a nőtartás összegét, a nő nincs jogosítva arra, hogy a tartásdíj felemelését kérhesse. A felebbezési bíróság Z. Ferencznét a férje ellen nőtartás felemelése iránt indított keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság részéről az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott, a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, de a felülvizsgálati kérelemmel meg sem támadott tényállás szerint, peres felek a nőtartás kérdését közjegyzői okiratban egyezségileg rendezték s abban megállapították a nőtartásdíj összegét egyezségileg. Való ugyan, hogy abban az esetben, ha az ideiglenes nőtartás a peres felek társadalmi állásának és vagyoni viszonyainak mérlegelésével itéletileg állapíttatik meg, akkor a nő nincs elzárva attól, hogy a törvényes feltételek fenforgása mellett a megállapított tartásdíj felemelését utóbb keresetileg érvényesíthesse, olyan