Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

108 valamely ingatlan haszonvételének saját további vagyoni hozzájárulása nélkül másnak termés előállítása czéljából meghatározott időtartamra feles mivelés alá bocsátása által nem munkabéri, hanem haszonbérleti szerződés létesül, melynek jogi természetével nem ellenkezik az, hogy a haszonbér gyanánt szolgáló ellenérték nem készpénzben, hanem az ingatlan hozadékának meghatározott hányadában és a feles által teljesítendő egyéb szolgáltatásokban állapíttatik meg. Minthogy pedig a haszonbérleti szerződés jogi természetéből következik, hogy a haszonbérlőnek tekintendő feles az ingatlan hozadékából a megállapodás értelmében neki kijáró hányadnak tulajdonosa és így ez a hányad a feles ellen vezetett végrehajtás esetében mint az ennek tulajdonát képező vagyon lefoglalható: a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg azzal, hogy a felperesnek felesei ellen vezetett végrehajtás foganatosításakor lefoglalt ingóknak azt a részét, mely mint a felperes és a végrehajtást szenvedő felesek közt létrejött szerződés határozmányai értelmében a feleseknek kijáró hányad ezeknek tulajdonát képezi, a bírói zár alól feloldotta; miért is a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresete vonatkozó részével elutasítani és minthogy a per végeredménye szerint felperes, valamint az alperesek részben nyertesek, részben pedig vesztesek, az összes költséget a S. E. 110., 168. és 204. §-ai értelmében a peres felek közt kölcsönösen megszüntetni kellett. (Kir. Guria I. G. 257/1910. 1911 február 14.) 3122. Abban az esetben, a midőn az alsóbiróságok a haszonbérlők keresete alapján haszonbérbeadót egyes épületek (dohányszárító pajták) építtetésére kötelezték, ellenben a kir. Curia felpereseket keresetükkel elutasította: haszonbérbeadó az alapon, hogy a felebbezési bíróság marasztaló Ítéletének meghozatala után ennek hatálya alatt, azonban minden szerződésbeli megállapodás nélkül, az épületeket létesítette, haszonbérlőket a használattól eltiltani és tőlük a használat idejére eső gazdasági valóságos értéket követelni jogosult. A felebbezési bíróság a felperes magyar vallásalap keresete alapján H. Lajos és neje haszonbérlők ellen tartozatlan teljesítés visszabocsájtása