Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)
103 2 án 20,311. sz. a. kelt utasítás kiegészítéseképen kibocsátott vallás és közoktatásügyminiszteri rendelet 2., 3. és 6. pontja, értelmében az iskola beszüntetendő, vagy nyilvánossági joga — ha ugyan egyáltalán megadható lett volna — megvonandó lett volna. A felperes tehát saját jól felfogott érdekében is kötötte meg az alperessel az A) '/. aratti szerződést kényszer és megtévesztés hiján. A felperesnek az alperes kiskorúságára alapított panasza sem alapos, mert nem is tekintve, hogy a felperes azt a kiskorúd ságot jól ismerte, hiszen az alperessel együttesen annak törvényes képviselőjével is szerződött, ő tehát ezen a czímen nem támadhatja meg a szerződést: az alperes tanítói tevékenységét illetően is lépett a felperessel szerződéses viszonyba, tehát olyasmiről szerződött, a miről törvényes képviselőjének közbenjötte nélkül joghatályosan rendelkezhetik perben és perenkívül. A nyilvánossági jogra alapított felperesi panasz sem állhat meg, mert az A) '/. alatti szerződés nem rendelkezik arról, hogy annak hatálya a végleges nyilvánossági jog megadásától függ, de különben is, egyfelől semmiféle jogszabály nem kötelezvén a vallás- és közoktatásügyi minisztert a végleges nyilvánossági jog megadására, a melyre tehát a felperes biztosan nem is számíthatott, — másfelől a megállapított tényállás szerint, annakelőtte is évről-évre kapta meg ez az iskola a nyilvánossági jogot és a felperes ezt jól tudta. De, hogy a végleges nyilvánossági jog meg nem adása nem sértette a felperes érdekét, az kitűnik ama megállapított tényből, hogy a felperes az ilyen, évről-évre megújított nyilvánossági jog mellett is hajlandó volt az iskolát, az alperes nélkül is, fönntartani. Ilyen tényállás mellett a felebbezési bíróság nem sértett meg eljárási jogszabályt sem azzal, hogy a megtévesztés és lelki kényszer dolgában nem rendelt el bizonyítást, mivel annak fönn nem forgását a felperes szolgáltatta egyéb bizonyító adatokból is megállapíthatta. Mindezekhez képest ki kellett mondani, hogy a felebbezési bíróságnak az az Ítélete, a mellyel a felperest keresetével elutasította, nem sértett meg jogszabályt, miért is a felperest alaptalannak bizonyult felülvizsgálati kérelmével elutasítani és őt, mint pervesztest, a S. E. 108., 168. és 204. §§-ai értelmében a felülvizsgálati eljárás költségének viselésére kötelezni kellett. (Kir. Guria I. G. 254/1910. 1911 február 8.)
