Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

102 indított keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn az alperessel megkötött A) •/. alatt csalóit szerződést megtévesztés és kényszer jogczímén nem hatálytalanította. A felperesnek ez a panasza alap nélkül való. Az ebből a szempontból meg nem támadott, tehát a felülvizsgálati eljárásban a S. E. 197. §-a értelmében irányadó tényállás szerint a peres felek az 1908 augusztus 1-én megkötött szerződés pontjairól hosszú ideig tárgyaltak, azt a szerződést — a melyet heteken át tartó hírlapi vita is megelőzött a peres felek és támogatóik közt — foganatba is vették és annak alapján, mint a szóbanforgó polgári leányiskola vezetői, két tanéven át együtt is működtek. Ez a tényállás egymagában is kizárja annak lehetőségét, hogy a felperes, a ki maga is polgári iskolai tanítónő, tehát magasabb fokú értelmiségű, a szerződés körül megtévesztésnek és kényszernek áldozata lenne, de kizárja ezt az a körülmény is, hogy az ugyancsak megállapított tényállás szerint, az A) '/. alatti szerződés éppen a peres feleknek az iskola elnyeréseért folytatott versengését oldotta meg békés úton, továbbá az az ugyancsak megállapított, a csatolt iratokkal megerősített az a tény, hogy a felperes az iskola felszereléséért magamaga is ugyanannyit kinált volt az eladó özv. R. Károlynénak, a mennyiért azt a vevő alperes az A) alatti szerződéssel a felperes iskolája részére eladta. Az pedig nincs megállapítva, hogy a felperes bárhonnan eredt nyomás behatása, tehát lelki kényszer alatt kötötte meg a szerződést, sőt az a körülmény, hogy az iskolát ezentúl is fönntartani kívánja, ennek egyenesen ellene szól. Hasonlóképpen nincs tényállás abban az irányban, hogy az alperes a szerződés megkötésekor tudta, hogy az iskolatarlás jogát a felperes már meg is kapta és hogy ezzel a megtévesztéssel bírta volna őt reá a szerződés megkötésére. Megczáfolja ezt az a megállapított tény, hogy a felperes nem nélkülözhette az alperes tulajdonát tevő iskolai fölszerelést, ennek hiányában pedig a magánegyének részéről polgári iskolák felállítása és fentartása körül követendő eljárás tárgyában 1908. évi augusztus hó 24-én 99,000. sz. a., az 1876. évi szeptember hó