Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

98 csak az árveréskor folyamatban levő gazdasági év végé­vel követelheti. A felebbezési bíróság a d-i ipar és kereskedelmi bank keresete alap­ján W. Ferencz alperest a keresetbe vett ingatlan kibocsátására kötelezte, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indo­kolással : A felperes, mint árverési vevő, a keresetet a megvett ingat­lannak az alperes, mint haszonbérleti szerződésre hivatkozó részé­ről való birtokba bocsátása iránt indította. A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint a kereseti ingatlant az 1909. augustus 24-én megtartott birói árverésen a felperes vette meg és habár a 2 */. alatt csatolt árverési hirdet­mény és árverési feltételek szerint az árverési vevő csak az ár­verés jogerőre emelkedése után volt birtokba lépendő, az árverés ellen pedig előterjesztés adatott is be s ezzel az árverés jogerőre emelkedése meg volt is akasztva, a végrehajtást szenvedő L. István, habár az árverési jogcselekmény előterjesztéssel meg volt is tá­madva, többé nem volt jogosítva az elárverezett ingatlan felett olyképen rendelkezni, hogy az előterjesztés elutasítása esetére az árverési vevő jogai, a mennyiben ez az árverési feltételeknek ele­get tesz, megszorítást szenvedjenek és tehát nem volt jogosítva a már elárverezett ingatlant az árverési vevőre is kiható érvény­nyel 1909 október 1-től kezdve egy évre az alperesnek haszon­bérbe adni. A mennyiben mégis L. István végrehajtást szenvedő az el­árverezett kereseti ingatlant a felebbezési bíróság ítéleti tény­állása szerint az 1909 október 1-én kelt szerződéssel 1909. októ­ber 1-től kezdve egy évre az alperesnek haszonbérbe adta és az ' alperes haszonbérleti joga a telekkönyvi hatóságnak 1909 októ­ber 3-án kelt 4026. számú végzésével bekebeleztetett, ez a haszon­bérleti ügylet az árverési vevő felperes irányában joghatálylyal nem bír és mint az árverés után kötött ügylet nem tartozik az 1881 : LX. tcz. 181. §-ában említett azok közé a haszonbérletek közé, a melyeknek az árverés idején már fennállása esetében az árverési vevő a használati jog átbocsátását csak az árveréskor folyamatban levő gazdasági év végével követelheti. A felperes tehát jogosan követelte a tulajdonjognak az ő javára az 1910 január 4-én kelt 3 */. alatti végzés alapján tör­tént bekebelezése után az alperestől a kereseti ingatlannak 1909>

Next

/
Oldalképek
Tartalom