Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)
97 vizsgálati eljárásban tehát, a S. E. 197. §-a értelmében, irányadó tényállás szerint az alperesek az említett tárgyakról készült leltárt aláírni vonakodnak; mivel nyilvánvaló, hogy az alpereseknek ez a magatartása a felpereseknek jogi helyzetét károsan befolyásolja, mert a haszonbérlet megszűntének 1920-ban bekövetkező idejére fölötte megnehezítené az alperesek által visszaadandó tárgyak és azok mennyiségének meghatározását; mivel ily körülmények közt kétségen kívül áll, hogy a szóbanforgó leltár megállapítása a felperesek jogviszonyának biztosítására az alperesekkel szemben szükségesnek mutatkozik, a S. E. 16. §-ának esete tehát fenforog; mivel végül az alperesek semmiféle elfogadható érvet nem hoztak föl szerződéses kötelességük megszegésének megmagyarázására, annál kevésbé joghatályos mentségére: a felebbezési bíróság döntésével nem sértett meg eljárási jogszabályt. De nem sértett meg ez a bíróság eljárási jogszabályt az átadandó mennyiség megállapításával sem, mert ítélete ezzel csakis a leltárt pótolja, de nem tartalmaz végrehajtható joghatálylyal teljesítésre kötelezést, mivel a megszabott mennyiségnek az alperesek részéről a haszonbérleti szerződés megszűnésekor át nem adása esetén ők erre külön perrel lesznek szoríthatók. Ezek szerint az alperesek felülvizsgálati kérelme nem járt sikerrel, miért is őket azzal elutasítani és mint perveszteseket, a S. E. 109., 168. és 204. §§-ai értelmében, a felülvizsgálati eljárás költségének viselésére kötelezni kellett. (Kir. Curia I. G. 249/1910. 1910 deczember 9.) 3116. Habár az árverés ellen előterjesztést adtak be, a végrehajtást szenvedett nincs jogosítva az elárverezett ingatlan felett olyképen rendelkezni, hogy az előterjesztés elutasítása esetére az árverési vevő jogai megszorítást szenvedjenek; következéskép nincs jogosítva a már elárverezett ingatlant az árverési vevőre is kiható érvénynyel haszonbérbe adni. Az árverés után kötött ügylet nem tartozik az 1881: LX. t.-cz. 181. §-ában említett azok közé a haszonbérletek közé, a melyeknek az árverés idején már fennállása esetében az árverési vevő a használati jog átbocsátását Curiai határozatok. XVI. köt. 7
