Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)
~r2 szerződés VII. pontjában a bérlők illetve haszonbérlőkkel szemben elvállalt kötelezettség az alperesek irányában is fennáll: az anyagi jogszabálynak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperest keresetével elutasította és mint pervesztes felet a S. E. 109. és 168. § ai értelmében perköltségben marasztalta; minélfogva felperes felülvizsgálati kérelmével el volt utasítandó. (Kir. Guria I. G. 242/1910. 1910 november 18.) 3103. Haszonbérlő a liaszonbéri szerződés szerint köteles lévén a haszonbérbe vett egész területet hármas nyomásokra felosztani és azoknak egyharmadát ugarnak hagyni, haszonbérlőnek az az eljárása, hogy a szántóföldek közel egyötöd részében a megszabott gazdálkodó rendszert teljesen mellőzte, a haszonbéri szerződés egyik leglényegesebb rendelkezésének olyan súlyos megsértéseként jelentkezik, a mely a birtok állagát és annak termőképességét veszélyeztető jellegénél fogva a haszonbérbeadót a haszonbéri szerződésnek lejárat előtt felbontására feljogosítja. A felebbezési bíróság R. Istvánnét F. Miksa ellen haszonbérleti jogviszony megszüntetése iránt indított keresetével elutasította, ellenben a kir. Guria a haszonbérleti viszonyt megszüntette és alperest a bérleménynek 15 nap alatt leendő visszabocsátására kötelezte a következő indokolással: A felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja: hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn nem bontotta föl a peres felek közt fönnálló haszonbérleti szerződést, holott az alperes ennek a vetésforgást szabályozó lényeges intézkedéseit szegte meg. Ez a panasz alapos. A peres felek bérleti viszonyát szabályozó haszonbérleti szerződés 11. pontja szerint ugyanis a bérlő tartozik mind a f.-b-i, mind a f.-t-i birtokon a szántóföldeket külön-külön, hármas nyomásokra felosztani és azoknak egy harmadát ugarnak hagyni. Ezzel szemben a felebbezési bíróság Ítéletében azt a tényállást állapította meg, és ez a tényállás, a melyet ebben a részében a peres felek meg nem támadtak, a S. E. 197. §-a értelmé-