Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

73 ben, a felülvizsgálati eljárásban irányadó, hogy az alperes a ha­szonbérbe vett ingatlant, a f.-b-i 63 hold 1039 • öl kivételével a szerződésnek megfelelően a hármas vetésforgás szerint művelte ; megállapította azt is, hogy a f.-b-i 63 hold V» részében, az 1909. évi novemberi állapot szerint, nem volt fekete ugar. E tényállás szerint az alperes a bérelt ingatlannak tetemes részében — mert a f.-t-i ingatlanból a ténymegállapítás szerint csak 264 hold 646 • öl a szántó, a többi 209 hold rét és legelő — a haszonbérleti szerződés 11. pontjában megszabott gazdálkodó rendszert teljesen mellőzte, a mi arra való tekintettel, hogy a szóban forgó ez a f.-b-i rész a bérbeadott ingatlan szántóföldjé­nek közel ötödrészét teszi, a haszonbérleti szerződés egyik leg­lényegesebb rendelkezésének olyan súlyos megszegéseként jelent­kezik, a mely a birtok állagát és annak termőképességét veszé­lyeztető jellegénél fogva, állandó joggyakorlatunk szerint, a ha­szonbérbeadót a haszonbérleti szerződésnek lejárat előtt felbontá­sára feljogosítja. Nem változtat ezen az a megállapított tény sem, hogy az 1909. évi novemberi állapot szerint az említett 63 hold szántóból Vs részéből hiányzott a fekete ugar. Mert nem tekintve, hogy november hónapja nem alkalmas az ugar pontos megálla­pítására : a felebbezési bíróság megállapította az a tény, hogy az alperes az általa alhaszonbérbe adott f.-b-i birtokon a hármas vetés-forgás gazdálkodó rendszerét egyáltalán nem alkalmazta, egymagában ok a haszonbérleti jogviszonynak azonnal megszün­tethetésére. Ebből az okból a felebbezési biróság ítéletének megváltoz­tatásával emez Ítélet rendelkező részéhez képest kellett határozni. E döntés következtében pedig a felperesnek a per érdemét illető többi panasza tárgytalanná lett. (Kir. Guria I. G. 232/1910. 1910 november 22.) 3104. Ha a végrehajtás foganatosításakor a végrehajtást szenvedő haszonélvezete a gazdasági felszerelést alkotó ingókra még fennállott, tehát meg sem volt állapítható, hogy állott-e be abban a haszonélvezőt terhelő apadás, avagy az ő javára szolgáló szaporulat : a haszonélvezet megszűntéig az annak tárgyát tevő gazdasági felszere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom