Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

71 ződés állott fenn, ennek tartalma szerint pedig alperesek a nevezett grófnő tulajdonát tevő, a keresetben körülírt 273 hold 1557 LJ öl földterületet az 1906. évi márczius hó 19. napjától 1916. évi márczius hó 18. napjáig terjedő 10 évi időtartamra haszonbérbe vették; mert továbbá az is tényként van megállapítva, hogy a grófnő és a felperes között előbbinek magyarországi birtokaira vonatkozólag létrejött adás-vevési szerződés 7-ik pontja úgy szól a mint azt a tárgyalási jegyzőkönyvhez csatolt kivonatos másolat tartalmazza, annak a tartalma szerint pedig vevő köteles minden az eladott fekvőségeken fennálló bér és haszonbérleti szerződésekben, valamint egyéb jogviszonyokban harmadik személyek haszonvételi jogát illetőleg az eladó helyébe lépni, és mert helyes az a jogi következtetés, hogy az eladónak a jelzett szerződési pont második bekezdésében foglalt az a kijelentése, hogy nagyobb fontosságú és hosszabb tartamú bérszerződések nem léteznek, az említett általános szerződési rendelkezés alól való kivételt nem állapít meg, hanem esetleg arra nyújt alapot, hogy felperes az eladó ellen szavatossági igényt támaszthasson az esetre, ha ily szerződések létezése mégis kiderülne. Panaszolja továbbá felperes, hogy a felebbezési bíróság az ügy elintézésére befolyással biró eljárási szabályt sértett, midőn a perben álló felek közötti jogviszony elbírálásánál azt az adásvevési szerződést vette alapul, mely felperes és a bérbeadó H. Iphigenia grófnő között az ingatlanok tulajdonjogára vonatkozólag köttetett. Ez a panasz azért alaptalan; mert az oly ügylet, a melylyel valamelyik szerződő fél a másikkal szemben harmadik személy javára valamely kedvezményt köt ki, eme harmadik személy javára kötött ügyletnek minősül még akkor is, ha a harmadik személy javára kedvezményt kikötő fél a maga javára is köt ki előnyöket; minthogy pedig a fentebbiek szerint az eladó grófnő a felperessel kötött adás-vevési szerződés VII. pontjában vevőt arra kötelezte, hogy az eladott fekvőségeken fennálló minden bér és haszonbérleti szerződésekben harmadik személyek haszonvételi jogát illetőleg az ő helyébe lépjen: a felebbezési bíróság nem sértett azzal eljárási jogszabályt, hogy a per eldöntésénél az alperesek, mint szintén az eladó haszonbérlői javára az adásvevési szerződésnek jelzett tartalmát tekintetbe vette. Minthogy pedig a felperest az általa a jelzett adásvevési