Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

68 és ha meggyőződését ilyen összehasonlításra is alapította, ezzel a S. E. 78. §-a utolsó bekezdésének rendelkezését nem sértette. A felebbezési bíróság továbbá tüzetesen felsorolta és mér­legelte ítélete indokaiban azokat a perbeli körülményeket és tanú­vallomásokat, valamint a szakértőknek véleményét, a melyekből azt a meggyőződését merítette, hogy néhai R. Józsefnek a C) és D) okiratokon és a szekrényajtón levő nevét nem tekintheti a nevezett R. József valódi aláírásának, s ebbeli meggyőződése mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredménye nem felül­vizsgálatnak tárgya. Hogy továbbá a felebbezési bíróság milyen meggyőződést merített abból a felperes részéről előadott tényből, a mely sze­rint a G alatti kötelezvény éveken át állítólag egy pinczében feküdt, ez a meggyőződés mint a tényekből levont mérlegelés eredménye felül nem vizsgálható. A felebbezési bíróság a tanuk vallomásainak, a szakértők véleményének és a per körülményeinek mérlegelésével is indo­kolva, a C) alatti kötelezvényen és a D) alatti társasági szerződé­sen levő nevekre nézve nem tartotta bizonyítottnak azt, hogy azok néhai R. József valódi aláírásai volnának, és így helyes jogi álláspontot foglalt el akkor, a mikor a valódiaknak meg nem állapított fenti iratokat a kölcsön leolvasása tekintetében bizo­nyító erejűeknek nem fogadván el, a kölcsön leolvasásának ter­hét a felperesre mint a bizonyításra kötelezettre hárította. De nem sértett eljárási jogszabályt azzal sem, hogy elte­kintve a névírások valódiságának vagy valótlanságának a kérdé­sétől, azokat az iratokat és különösen a C) alatti kötelezvény czímű okiratot a S. E. 74. §-a alapján is megbírálva, aggályosok­nak vette és bizonyító erejűeknek nem tekintette, mert azokon az okiratokon a külső rendellenességek szemmel láthatók. Minthogy pedig a felebbezési bíróság a bizonyítékok és per­beli adatok mérlegelése után nem tekintette bizonyítottnak azt, hogy a felperes néhai R. Józsefnek a kereseti kölcsönt valóság­gal megadta és leolvasta volna, nem sértett jogszabályt azzal, hogy a keresetet elutasította. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel az alpereseknek oko­zott felülvizsgálati költség megtérítésére a S. E. 109., 168. és 204. §-a alapján a felperes volt kötelezendő. (Kir. Curia I. G. 206/1910. 1910 november 17.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom