Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)
68 és ha meggyőződését ilyen összehasonlításra is alapította, ezzel a S. E. 78. §-a utolsó bekezdésének rendelkezését nem sértette. A felebbezési bíróság továbbá tüzetesen felsorolta és mérlegelte ítélete indokaiban azokat a perbeli körülményeket és tanúvallomásokat, valamint a szakértőknek véleményét, a melyekből azt a meggyőződését merítette, hogy néhai R. Józsefnek a C) és D) okiratokon és a szekrényajtón levő nevét nem tekintheti a nevezett R. József valódi aláírásának, s ebbeli meggyőződése mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredménye nem felülvizsgálatnak tárgya. Hogy továbbá a felebbezési bíróság milyen meggyőződést merített abból a felperes részéről előadott tényből, a mely szerint a G alatti kötelezvény éveken át állítólag egy pinczében feküdt, ez a meggyőződés mint a tényekből levont mérlegelés eredménye felül nem vizsgálható. A felebbezési bíróság a tanuk vallomásainak, a szakértők véleményének és a per körülményeinek mérlegelésével is indokolva, a C) alatti kötelezvényen és a D) alatti társasági szerződésen levő nevekre nézve nem tartotta bizonyítottnak azt, hogy azok néhai R. József valódi aláírásai volnának, és így helyes jogi álláspontot foglalt el akkor, a mikor a valódiaknak meg nem állapított fenti iratokat a kölcsön leolvasása tekintetében bizonyító erejűeknek nem fogadván el, a kölcsön leolvasásának terhét a felperesre mint a bizonyításra kötelezettre hárította. De nem sértett eljárási jogszabályt azzal sem, hogy eltekintve a névírások valódiságának vagy valótlanságának a kérdésétől, azokat az iratokat és különösen a C) alatti kötelezvény czímű okiratot a S. E. 74. §-a alapján is megbírálva, aggályosoknak vette és bizonyító erejűeknek nem tekintette, mert azokon az okiratokon a külső rendellenességek szemmel láthatók. Minthogy pedig a felebbezési bíróság a bizonyítékok és perbeli adatok mérlegelése után nem tekintette bizonyítottnak azt, hogy a felperes néhai R. Józsefnek a kereseti kölcsönt valósággal megadta és leolvasta volna, nem sértett jogszabályt azzal, hogy a keresetet elutasította. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel az alpereseknek okozott felülvizsgálati költség megtérítésére a S. E. 109., 168. és 204. §-a alapján a felperes volt kötelezendő. (Kir. Curia I. G. 206/1910. 1910 november 17.)