Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)
67 függesztette, ennek eldöntése után pedig, melynek eredményeként N. Ida vád alól felmentetett, a bíróság a polgári pert folytatta. Felperes a kötelezvény valódiságának bizonyítására többi közt arra is hivatkozik, hogy n. R. József a felperes szekrényének ajtajára sajátkezűleg reá írta, hogy ő felperesnek 60,000 koronával tartozik és ezt a nyilatkozatot is sajátkezűleg aláírta. A felebbezési bíróság felperest keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság Ítéletét a felperes támadta meg a S. E. 185. §-a a. és c. pontjai alapján felülvizsgálati kérelemmel. Azonban alaptalan az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a mikor belebocsátkozott a tényállás megállapításába abban az irányban, hogy a C) alatti kötelezvényen és a D) alatti társasági szerződésen néhai R. Józsefet kötelezett adósként, illetőleg szerződő félként feltüntető névírások hamisak-e vagy valódiak, holott ebben a kérdésben a felperest az okirathamisítás vádja alól felmentő büntető bírósági Ítéletek már jogérvényesen határoztak ; mert a terheltnek az okirathamisítás vádja alól felmentése még nem foglal magában bizonyítékot az okirat valódiságára nézve, és ha a büntető bíróságok nem látták is az okirathamisítás tényét akként bebizonyítottnak, hogy a felperes a hamisítás bűntettében bűnösnek kimondható volt volna, és ha ezért a felperes a vád alól felmentetett is, a polgári bíróság, a mely az okiratok valódisága vagy valótlansága kérdésében a büntető bíróságok ítéleteitől függetlenül van hivatva dönteni akkor, ha a büntető bíróságok felmentő Ítéletet hoztak, nincs elzárva attól, hogy a valódiság vagy valótlanság kérdésében a tényállást megállapítsa, és ítéletét erre a tényállásra fektesse, és a m. kir. Curia is ebben a polgári perben csak abból az okból mondotta ki feloldó végzésében a peres eljárást a bűnügy befejeztéig szünetelendőnek, mert a polgári peres eljárás szüneteltetését mindkét peres fél kérte az által, hogy az eljárásnak felfüggesztése iránti kérelmeket terjesztett elő a felebbezési bíróság előtt. A most kifejtett abból a jogi álláspontból, hogy a felebbezési bíróság hivatva volt a kereset alapjául szolgáló C) alatti kötelezvényen és a D) alatti társasági szerződésen levő tagadott aláírások valódisága felett dönteni, következik az is, hogy a felebbezési bíróság szakértők meghallgatása után is hivatva volt a vitás aláírásokat más kétségtelen aláírásokkal összehasonlítani, 5*
