Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

GO életközösség megszüntetésére és arra, hogy férjétől házon kivül kövelelje törvényes tartásának készpénzbeli egyenértékét, annál kevésbé, mert a megállapított tényállás szerint az alperes feleségét a közös lakásba visszahívta, a felperes pedig — ugyanazon tényállás szerint — semmiféle olyan indító okot nem hozott föl, a mely őt jogosan gátolta volna abban, hogy ennek a visszahívásnak megfeleljen. Nem változtat ezen a jogi állásponton a felperes felülvizsgálati kérelmében anyagi jogszabály megsértését állító panasz alakjában fölhozott az a körülmény sem, hogy a peres felek közt folyó bontóperben az elsőbiróság az ágytól és asztaltól különélést a felperes kérelmére elrendelte, a mely különélés ideje alatt a házasfelek, a H. T. 101. § a értelmében, nincsenek együttélésre kötelezve. Mert nem is tekintve, hogy a H. T. 98. § a szerint a bíróság ezt a különélést a házasfelek bármelyikének kérelmére, az eset indító okainak és a különválás körülményeinek vizsgálata és elbírálása nélkül elrendelni köteles, a H. T. erre az esetre sem szabja meg a férjnek azt a feltétlen kötelezettségét, hogy a feleségnek házon kívüli pénzbeli tartást adjon, sőt a H. T. 102. §-a szerint a férjet a tartás alól ilyen esetben is fölmentheti, mert hiszen az ideiglenes tartás meg vagy meg nem ítélése mindenkor attól függ, vájjon a férj tűrhetetlen viselkedése kényszerítette-e a feleséget a házasélet megszakítására és a különélésre. A peres felek házassági szerződésének figyelembe nem vételére vonatkozó felperesi panasz sem állhat meg, mert az alperes tartási kötelezettségének meg nem állapítása következtében a felek vagyoni viszonyai a családi viszonyok méltatására alapított és sajátos keretein túl ki nem terjeszthető ennek a pernek nem lehetnek tárgyai és ebben a perben éppen ezért nem dönthető el az a kérdés sem, vájjon a felperest az alperessel megállapított vagyonközösség alapján a peres felek életviszonyaiban történt gyökeres változás okából milyen vagyoni követelések illetik meg a közös vagyont kezelő alperessel szemben. A mi végül a felperesnek a lakás megosztására vonatkozó kérelmét, illetve panaszát illeti, a felebbezési bíróság ennek a kérelemnek a tárgyalását jogszabály megsértése nélkül utasíthatta el magától. Mert nem tekintve, hogy a lakás telekkönyvileg biztosított szorgalma kérdésében a per iratainak tanúsága szerint,