Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

55 nek beállott azzal, hogy a bérlemény tárgyaira az árverés elrendeltetett és az árverés napja kitűzetett, habár az 1909 február 26-ra kitűzött árverés a B) alatti végzés szerint az árverést kérő hitelezők árverés elrendelése iránti és a csatlakozó hitelezők póthirdetmény kibocsátása iránti kérvényükkel a kikiáltási ár meghatározására szolgáló adatok hiányos volta okából elutasíttattak és az árverési határnap beszüntettetett is, mert az a veszély, a melynek elkerülése végett az alperesek a maguk javára az óvadék visszanyerése tekintetében a biztosítékot kikötötték, el nem enyészett. Tekintettel arra, hogy a felebbezési bíróság Ítéletében nem állapíttatott meg a tényállás arra nézve, hogy az alperesek mely időpontig maradhatnak meg P. Á. bérlőiként s lesz-e még alkalmuk a bérbeadóval szemben az óvadékra vonatkozólag nyert biztosítékukat érvényesíteni ; tekintettel másrészről arra, hogy az alperesek az újólag kitűzhető árverés jogerőre emelkedéséig P. A. bérlői maradnak, a kinek az óvadék az alperesek szerződési kötelezettségeinek biztosítására volt szolgálandó, és a ki a 47- alattiba foglalt megállapodás szerint az ott felhozott abban az esetben, ha a bérlemény tárgyai árverésnek tétetnének ki, csak az utolsó bérleti negyedévre mondott le a szerződési biztosítékról, a m. kir. Guria mindkét szerződő fél szerződési jogainak szem előtt tartásával az alpereseket nem a P. Á.-t az 1909 január— márcziusi évnegyedre eső bérből őtet meg nem illető 4550 K összegnek és kamatjának megtartására jogosítottaknak, hanem bírói kézbe helyezésére kötelezendőknek találta, magától értendőleg oly hatállyal, hogy a birói kézbe helyezendő összeg a 2'/. alatti szerződési okirat 11. pontja értelmében csakis az alperesek bérletének megszűntekor az ellenük netalán támasztható kárigények kielégítésére lesz fordítható. Alperesek nem felebbeztek az elsőbiróság Ítélete ellen, a mely szerint ők 900 K résztőkének és kamatjának, valamint a részperköltségnek fizetésére köteleztettek, e tekintetben tehát e helyütt intézkedni nem kellett. A felperes felülvizsgálati kérelmének arra irányuló részével, hogy az alperesek az elsőbirósági egész perköltségben marasztalandók voltak volna, elutasítandó volt, mert a felebbezési bíróság azzal, hogy az alpereseket a részben nyertes és részben vesztes felperes javára csak részperköltség fizetésére, kötelezte, jogszabályt nem sértett.