Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)
56 Minthogy pedig a felperes a pernek végeredményéhez képest részben nyertes, részben vesztes és a felülvizsgálati kérelem csak részben vezetett sikerre, azért a felebbezési költség és a felülvizsgálati eljárás költsége a S. E. 110., 168. és 240. §-a alapján kölcsönösen meg volt szüntetendő. (Kir. Curia I. G. 146/1909. 1909 november 3.) 2977. A mikor az adós magát a sommás eljárásnak és a hitelező által választható kir. járáshiróságnak vetette alá, ez az alávetés annak örököseire, tehát kiskorú gyermekeire is áthárul. (1868 : LIV. t.-cz. 53. §.) A kötelezettségnek új adóstárs hozzájárulása által való megerősítése által (O. P. T. 1347. §-a) az eredeti kötelezettség meg nem változik még akkor sem, ha az új adóstársnak az eredeti kötelezettség teljesítésére határidő adatik. A felebbezési bíróság alperes özv. Ny. Jettánét egész vagyonából, az általa képviselt kiskorú gyermekeit pedig az atyjuk utáni hagyaték erejéig 2826 korona 32 fillér s jár. megfizetésére kötelezte, a kir Curia alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: Elutasítandó volt az alperesek felülvizsgálati kérelme mint alaptalan annyiban, a mennyiben az a felebbezési biróságnak a birói illetőség elleni pergátló kifogás tárgyában hozott végzés ellen van irányozva, mert a kereset termény szállítására adott előlegnek készpénzben való visszatérítését tárgyazza, az ilyen tárgyú perek pedig valamely ügybirósághoz, a melytől eltérésnek helye nem volna, utasítva nincsenek, az 1868: LIV. t.-cz. 53. §-a a) pontja pedig ebben az esetben, a mikor néhai Ny. J. magát a sommás eljárásnak és a hitelező által választható kir. járásbíróságnak vetette alá, ez az alávetés pedig annak örököseire is áthárul, nem alkalmazható. Az érdemben alaptalannak találtatott az alpereseknek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, a mikor az alpereseket készpénz fizetésére kötelezte, holott az alperesek csak annak az árúnak szállítására voltak volna kötelezhetők, a melyre a készpénzelőleg adatott.