Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

17 hagyatékához tartozik ; ehhez képest a jelen per örökösödési pernek tekintendő. A S. E. 4. §-a szerint nem pénzkövetelés iránt indított perekben, kivéve az 1. §. 2. és 3. pontjában felsorolt ügyeket, az elsőbiróság a felebbvitel niegengedhetőségének és a felülvizsgálat vagy felfolyamodás eldöntésére hivatott bíróságnak megállapítása végett a tárgyalás során hivatalból is lehetőleg tisztába hozni tartozik, hogy a per tárgyának értéke 100 K-t, 400 K-t vagy 1000 K-t meghalad-e, továbbá azokban az ügyekben, a melyek a per tárgyának értékére való tekintettel tartoznak sommás eljárás alá, a per tárgyának értéke a felebbviteli eljárás során sem tehető magasabbra, mint az 1. §., illetőleg 2. és 3. pontjaiban meghatározott értékhatár, kivéve, ha a felebbviteli bíróság által az a kérdés döntendő el, hogy az ügy sommás eljárás alá tartozik-e, az 1907 : XVII. t.-cz. szerint pedig a S. E. 1. §. 2. és 3. pontjában megjelölt perek sommás eljárás alá és a kir. járásbíróság hatáskörébe abban az esetben tartoznak, ha a per tárgyának értéke 1000 K-t meg nem halad. A törvénynek most idézett rendelkezéseiből következik, hogy az 1907 : XVII. t.-cz. életbelépte után a S. E. 1. §. 2. és 3. pontjában megjelölt perek értéke a felebbvitel niegengedhetőségének és a felülvizsgálat vagy felfolyamodás eldöntésére hivatott bíróságnak megállapítása szempontjából 1000 K-nál magasabbra nem tehető; már pedig az 1909 : XVII. t.-cz. 3. § a szerint a felülvizsgálati bíráskodást azokban a sommás perekben, a melyek tárgyának értéke jérulékok nélkül 2500 K-t meghaladja, a kir. Curia és minden más esetben az illető kir. Ítélőtábla gyakorolja, illetőleg a felebbezési bíróságnak végzései ellen használt felfolyamodás felett, ha a kereset tárgyának értéke járulékok nélkül 2500 K-t meghaladja, a kir. Curia és minden más esetben az illető kir. ítélőtábla határoz. (Kir. Curia I. G. 180/1909. 1909 október 27.) 2974. A gyermeknek a vagyontalan és munkaképtelen szülő eltartására nézve fennálló tartási kötelezettségét nem szünteli meg az, hogy a szülő részére biztosított holtigtartó haszonélvezeti jog tőle időközileg birói zár által az ő tartozásai miatt elvonatott.