Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

H 2971. Az a kikötés, hogy az erdő iájának vevője az erdőből évenként meghatározott holdat letarolni és eladónak visszajuttatni tartozik, habár nem állapít meg fix ügyletet a K. T. 355. §-a értelmében, mégis a szerződésnek olyan lényeges feltételeként jelentkezik, a melyet a vevőnek teljesíteni kell és a mely időnek leteltével az utólagos teljesítésre újabb megfelelő határidő megszabását jogosan nem követelheti; következéskép az eladó csak jogával élt, a midőn annyi területtel, mint a mennyit a szerződés értelmében a vevőnek már le kellett volna tarolnia, mint tulajdonával rendelkezett és azt másnak eladta. A felebbezési bíróság felperest 9000 K kártérítés s jár. iránti keresetével a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabály megsértésével értelmezte a peres felek közt az erdő letárolása dolgában létrejött szerződést, annál is inkáb, mert sem az alperesek, sem jogelődük sohasem tettek kifogást az erdőnek a kikötöttnél kisebb területen évi kivágása ellen és sohasem hivták fel a szerződés értelmében való eljárásra. Mivel pedig itt nem fix ügyletről van szó, az alperesek tartoztak volna a felperesnek a szerződés értelmében utólagos teljesítésre határidőt szabni. A felperes panasza, azonban nem állhat meg. A felperes és néhai R. F. között N.-N.-on 1896. évi február hó 1-én létrejött szerződés arra kötelezi a felperest, mint a szóban forgó erdő fájának vevőjét, hogy az erdőből évenként tizenöt letarolt holdat juttat vissza az eladóhoz. A szerződés tehát 15—15 hold letárolására egy évi határidőt szabott meg a vevőnek és habár itt fix ügyletről a K. T. 355. §-a értelmében nem is lehet szó, ez a határidő mégis a szerződés olyan lényeges feltételeként jelentkezik, a melyet a vevőnek pontosan teljesítenie kell és a melynek leteltével az utólagos teljesítésre ujabb megfelelő határidő megszabását jogosan nem követelheti. Ez az értelmezés annál inkáb felel meg a peres felek közt létrejött szerződés jel-