Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

30 zár alól feloldotta, a felebbezési bíróság alperes felebbezésének részben helyt adva, az első bíróság ítéletét akkép változtatta meg, hogy az ingóknak és haszonélvezetnek csak egyik felerész értékét oldotta fel a zár alól, a másik felerész értéke tekintetében a zárt fentartotta, a felerész tekinteté­ben azzal a korlátozással, hogy az annak értékesítéséből befolyó készpénz­ből alperes követelésének kielégítésére csak a törvényes elsőbbséggel biró követelések és a f. évi üzemi kiadások vonatkozó felerészének fedezése után maradó hátralék fordítandó, a kir. Guria felperes felülvizsgálati kérel­mének helyet adott, a felebbezési bíróság Ítéletének e részben megváltoz­tatásával azokat a korlátozásokat, a melyeket a felebbezési bíróság a ha­szonélvezetnek foglalás alatt hagyott felerészére megállapított, az ingóknak foglalás alatt hagyott felerészére is kiterjeszti, továbbá az ingóknak és ha­szonélvezetnek foglalás alatt hagyott felerészére nézve még mindazokat a korlátozásokat és feltételeket megállapítja, a melyek a B) alatti okiratban végrehajtást szenvedőnek az ingókban és haszonélvezetben részesedhetéséhez ki vannak kötve ; egyebekben felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította. A felebbezési bíróság Ítéletét, amennyiben a keresetnek helyt nem adott, anyagi és eljárási jogszabálysértés miatt fel­peres támadja meg felülvizsgálati kérelemmel. Az alsóbirósági Ítéletek iigyállása szerint felperes és L. E. végrehajtást szenvedő közösen haszonbérletet vettek ki; abba beruházást tettek és a nyereség és vesztesség tekintetében egy­másközt a B "/. alatti szerződést kötötték, melynek tartalma sze­rint L. E. a bérleten találtató élő és holt ingó berendezésnek és a bérlemény jövedelmének bizonyos része csak az illető okirat­ban meghatározott esetekben fogja megilletni; és felperes a le­foglalt tárgyakat a birói zár alól feloldani kérte azon az alapon, hogy azok részben az ő tulajdonai és végrehajtást szenvedő illet­ménye a társasági viszony tartama alatt az ő magánhitelezője javára kielégítési alapul nem szolgálhat. Az előadottak szerint felperesnek és a végrehajtást szenve­dőnek ügylete kereskedelmi ügyletnek tekinthető nem lévén, az általuk létesített társasági egyesülés önálló jogi személyiséggel és a tagok vagyonától független saját vagyonnal nem bír és e sze­rint a társaságot nem illeti meg a K. T. 95. §-ában körvonala­zott ama jog sem, hogy az egyik társtagnak a társaság üzletébe befektetett és őt megillető vagyonát, annak a társtagnak magán­hitelezői részéről vezetett végrehajtás elől elvonhassa; nem sér­tett tehát jogszabályt a felebbezési bíróság azzal, hogy a lefoglalt tárgyakat a birói zár alól egészben fel nem oldotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom