Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

34 A felebbezési biróság ezt az árverést a holt felszerelésre nézve azért tekintette olyannak, mint a mely az alperesre nézve nem bir azzal a joghatálylyal, hogy annak alapján az alperes a birói becsérték és az árverési vételár közötti különbözet megtérítésére köteleztethessék, mivel a holt felszerelés értékcsökkenés és nagyobb költség nélkül eltartható volt, az élő felszerelésre nézve pedig azért, mert az árverési hirdetmény hírlapba iktatása és az árverés napja közötti idő rövidsége és magának az árverésnek egy napon olyan módon való foganatosítása, hogy a felszerelést képező ingóságok nem egyenként, hanem nagy csoportokban egyszerre bocsáttattak árverés alá, a venni szándékozók kellő versenyét kizárta s ezzel az alperes jogos érdekének megóvása elmulasztatott. A felebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja azonban a fenforgó körülmények közt meg nem állhat. Ugyanis a holt felszerelésnek nagy mennyisége 13,178 K 60 fillér értéke kizárja azt, hogy annak az 1908 deczember 31-én visszabocsátandó haszonbérleményen kívül való elhelyezése és egy lefolytatandó per végérvényes eldöntéséig megőrzésbe, nagyobb költségbe ne kerüljön és hogy ez a felszerelés nagyobb értékcsökkenést ne szenvedjen, annak nyilvános árverésen való eladása tehát azon az alapon, hogy azt az alperes átvenni és becsértékét megfizetni vonakodott, jogilag indokolt volt, mert az eladó felperes ezt a nagyobb elhelyezési és őrzési költséget és az értékcsökkenés veszélyét magára vállalni köteles nem volt. Tekintettel pedig arra a megállapított tényállásra, hogy a szerződésszegő alperes nemcsak hogy a magánbecslés eszközlése körül a közreműködést megtagadta, hanem a már korábbi időre, vagyis 1908 deczember 22-re kitűzve volt árverés megtartását egy új birói becslés kieszközlésével meghiúsította, mert kieszközölte azt, hogy a felperes az 1908 deczember 22-re kitűzött árverésnek az új birói becslés megtörténtéig felfüggesztésére az R) alatti végzéssel bíróilag felhivatott, ezzel maga idézte elő azt a kényszerhelyzetet, hogy a felperes, a ki a haszonbérleményt 1908 deczember 31-én visszabocsátani, gazdasági cselédségét ugyanakkor az alperesnek rendelkezésére bocsátani volt a szerződés 26. és 8. K) pontja szerint kötelezve, sem az árverést akként ki nem tűzethette, hogy az árverési hirdetménynek a hírlapokban megjelenése és az árverés napja közt nagyobb időköz maradjon,