Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)
35 sem az árverést nem foganatosíttathatta olyan módon, hogy az árverés megtartására több nap álljon rendelkezésre s így az alperes részéről előidézett kényszerhelyzetben a holt és élő felszerelési tárgyaknak, mint nagyobb értékcsökkenés és aránytalan költség nélkül el nem tarthatóknak nagyobb csoportokban egyszerre árverés alá bocsátása a felperes hibáján kívül az árú átvételében késedelmes alperes rovására indokolt volt s ennek a késedelemnek és kényszerhelyzetnek következményeit viselni az alperes tartozik. Ezekből az indokokból a felebbezési bíróság ítéletét részben és akként kellett megváltoztatni, hogy az alperes kötelezendő volt az egész holt és élő felszerelésnek 64,488 K 60 fillér birói becsértéke és annak 45,895 K árverési vételára közötti 18,593 K 60 fillér különbözetét és ennek 1908 deczember 15-től, mint a szerződésileg megállapított fizetési naptól járó 5% kamatját, továbbá a birói becslés körül és az árverések kitűzése és a foganatosítás körül felmerült 1259 K 86 fillér költséget és ennek a kereset beadásától járó 5% kamatját a felperesnek megfizetni. Ellenben nem volt hely adható a felperes felülvizsgálati kérelmének az állatok élelmezésére fordított 1539 K részösszeg tekintetében, mert nem sértett a felebbezési bíróság jogszabályt azzal, hogy az állatoknak 1908 deczember 15-től deczember 31-ig történt eltartása költsége iránti keresetet elutasította, mert a szerződés nem tartalmazza azt a rendelkezést, hogy az alperes kötelezve lett volna az élő és holt felszerelést, a melynek becsértéke az 1908 deczember 15 ig volt volna megfizetendő, ugyanazon napig át is venni, sőt a szerződés 14. pontja szerint a felperes ezt a felszerelést a szakszerű gazdálkodás szempontjából szükséges mennyiségen alól a haszonbérlet tartama alatt, a mely pedig 1908 deczember 31-ig tartott, nem volt jogosítva kisebbíteni, a miből következik, hogy az állatok eltartási kötelezettsége 1908 deczember 31-ig a felperest terhelte. Ezzel a döntéssel a felperesnek többi felülvizsgálati panaszai tárgytalanokká váltak. Áttérve az alperes csatlakozási kérelmére, ebben azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság jogszabály sértésével mondotta ki az indokokban azt, hogy a haszonbérleti szerződés 16. pontjának rendelkezése és az alperesnek C) alatt csatolt levélbeli 3*
