Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)
24 (i. 65. sz. a.*) a felebbezési bíróság nem sértett meg eljárási jogszabályt, midőn a felperesek állította ténykörülményeknek további bizonyítását, mint ebben a perben czélhoz amúgy sem vezetőt, meg nem engedte és nem sértett meg anyagi jogszabályt, midőn a felpereseket az igényper keretét meghaladó kereseti kérelmükkel elutasította. A felperesek felülvizsgálati kérelme ezek szerint alaptalannak bizonyulván, őket azzal elutasítani és a S. E. 109., 168. és 204. §-ai alapján a felülvizsgálati eljárás költségének viselésére, még pedig a S. E. 112. §-a értelmében, egyetemleges kötelezettséggel marasztalni kellett. (Kir. Curia I. G. 118/1909. 1909 október 7.) 2963. Ha a jegyzőkönyvben foglalt tanúvallomás tartalma az Ítéletben ismertetett tanúvallomástól lényegileg eltér, a jegyzőkönyvnek tulajdonítandó nagyobb bizonyíló erő. Állandó joggyakorlatunk szerint a kereskedő osztályhoz tartozó házastársaknak a házasság tartama alatt szerzett vagyonáról az a vélelem, hogy ez a vagyon közszerzemény, a melynek kezelő és rendelkező joga a férjet illeti meg. Evvel a vélelemmel szemben az igénylő feleség tartozik bizonyítani azt, hogy az igényelt ingókat még a házasság megkötése előtt meg volt pénzén vásárolta és így azok az ő külön vagyonát teszik, vagy pedig olyan tényeket, a melyekből kimutatható, hogy bárha azokat a házasság tartama alatt szerezték is, azokra mint az ő külön vagyonából és külön keresményéből számlázottakra a kezelő és rendelkező jog őt és nem a férjét illeti meg. Az ingóknak ilyen jogi minőségét nem lehet megállapítani abból a tényből, hogy azt az üzletet, a melynek vezetésében a férj mint általános meghatalmazott résztvett és a melyet csaknem kizáróan övezetett, a felperes nő czége alatt folytatják, hogy a könyvek az ingók vásárlójául és fizetőjéül a feleséget tüntetik föl, az üzletfelek pedig levelezésüket a felperes nő czégéhez intézik. * Lásd III. kötet 351. lapján.
