Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

8 zal, hogy olyan esetben, midőn a peres kérdés az összes alperesekre nézve csak egységesen döntendő el, a pertársat tanúként hallgatta ki, de annak perbeli nyilatkozatát is szabadon mérlegelhette és Ítéletét arra jogszabály sértése nélkül alapíthatta. Az elsőbiróság a peres felek közt fennálló szerződést megszüntette, az ítéletét a felebbezési bíróság a másodrendű alperes felebbezése folytán helybenhagyta, a kir. Curia a másodrendű alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság Ítéletét a II. r. alperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, panaszai azonban nem bírnak megállható alappal. A birói gyakorlat által elfogadott jogszabályként áll ugyan, hogy a mikor az írásba foglalt haszonbérleti szerződésben a kikötött feltételek nem teljesítése esetére a haszonbérleti szerződésnek megszüntetése csak általánosságban van kikötve, akkor a haszonbérleti szerződés csak a lényeges feltételek megszegése okából szüntethető meg, de alaptalan a II. r. alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság ezt a jogszabályt megsértette. A felebbezési bíróság ugyanis tényállásként megállapította, hogy az elsőbirósági ítélet indokolása szerint már az addig lejárt haszonbér sem fizettetett ki teljesen és hogy a per folyama alatt is a haszonbérlők terhére haszonbér-tartozás áll fenn, sőt, hogy a II. r. alperes az 1909. évi első haszonbérrészletből azt a felerészt sem fizette meg teljesen, a mely a haszonbérfizetési kötelezettségnek általa vitatott megosztása mellett ezt az alperest terhelte volna; továbbá tényállásként azt is megállapította a felebbezési bíróság, hogy a haszonbérleményen fekete ugar nem hagyatott, holott az A) alatti szerződési okirat 5. pontjában kikötött művelési módozat szerint a földek VÍ része lett volna ugarnak hagyandó s ebbe is dohány csak trágyázás után volt volna vethető, a II. r. alperes pedig maga azt adta elő, hogy a dohányföldet nem trágyázta meg; ezen kívül megállapította a felebbezési bíróság, hogy a dohánypajta teteje és ajtaja meg van rongálva és nincs kijavítva, több gazdasági eszköz, nevezetesen a szekerek és jászol összetörve hevernek az udvaron, az élősövényen és fákon az előleges szemle