Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

XXXII földbérfizetés mellett átengedett majorsági földeknek minősítendők, a melyeken fekvő tartozások megválthatók. 3032. 170. Az ezt a jogviszonyt szabályozó 1896: XXV. t.-cz. az ebből folyó jog érvényesítésére záros határidőt nem tűzött ki; következőleg a tartozások megváltása iránti követelési jog időmúlás folytán el nem enyészhetett és az idézett törvény 7. §'-a értelmében az a körülmény, hogy a szolgálmány éppen nem, vagy nem rendesen teljesíttetett, még a megváltási összeg kiszámítására sem bir befolyással. 3032. 170. A majorsági zsellérviszony az 1863 : VII. t.-cz. értelmében csak udvari telkekre, pusztákra és úri majorsági telkekre vonatkozóan létesülhetett; az a körülmény tehát, hogy felperes és jogelődei a földesúr beleegyezésével 1848. év előtti időben az illető vásártéren árubódét állítottak fel és abban áruikat árulták, a majorsági zsellérviszonyt, annak bizonyítása nélkül, hogy a földesúr a területei állandó használatra zsellértelekül engedte át, meg nem állapítja. 3058. 237. XVII. A CSALÁDJOG. 1. A nőne},- ideiglenes tartáshoz való igénye. A férjnek, habár a házastársi együttélés megszakítása után többek előtt tett az a kijelentése, hogy a uászéjszakán tapasztaltak szerint neje nem volt szűz, a nő leánykori erkölcsi életét és női becsületét mélyen sérti, miért is a nő nem kötelezhető arra, hogy férjének megbocsátva, az együttélést i'i,ra felvegye. 2058. I I. Az a nő, a ki közjegyzői okiratba foglalt vagyonrendezési egyezségben a kézhez vett készpénzbeli egyenérték ellenében férjével szemben bármi néven nevezhető és bármiféle jogezímrc alapílható vagyoni igényről lemondott, ezzel ideiglenes nőlartási igényéről is mondott le s ilynemű tartást férjétől az alapon sem követelhet, hogy vagyoni viszonyai időközben hátrányára megváltoztak. 2908. 37. A nő a szerződésileg kikötött tartásdíj telemelését nem kérheti. 2072. 46. Az ideiglenes rőtarlási perben eljáró bírónak az Ítéletében tett kijelentései a bontó perben itélt dolgoknak nem tekinthetők. 2078. 58. A férjnek az a lénye, hogy a nő vejét a közös lakásból kiutasította, nem fogadható cl alapos okul arra, hogy a nő a házaséletet megszakíthassa. 2078. 58. A házassági törvény 98. ifa szerint a bíróság az ágy és asztaltól való különélést a házasfelek bármelyikének kérelmére az eset indító okainak és a különválás körülményeinek vizsgálata és elbírálása nélkül elrendelni köteles, de erre az esetre sem szabja meg a férjnek azt a feltétlen kötelességét, hogy a feleségnek házon kívül pénzbeli tartást adjon. 2078. 58. A nő az oknál fogva, hogy férjének Amerikába való kivándorlá-