Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XV. kötet 1909,1910 (Budapest, 1911)

XXXIII sához hozzájárult, nem veszti ugyan el a tartáshoz való igényét, azonban nem jogosult tartást követelni akkor, ha a birtokában maradt ingatlan jövedelme elégséges arra, hogy abból szerényen megélhessen. 2979. 67. A nő azzal, hogy férjét a büntető bíróság előtt alaptalanul bűn­cselekménynyel vádolta, érdemetlenné tette magát arra, hogy férje neki a nőlartás pénzbeli egyenértékét megfizesse. Ily esetben a bün­tető eljárás eredményériek ismerete előtt a per érdemileg el nem bírálható. 2986. 74/ A férj a neje által ellene indított ideiglenes nőtartás iránti per­ben azzal a ténynyel szemben, hogy ő hagyta el nejét, azt tartozik bizonyítani, hogy egyfelől a no tűrhetetlen magaviselete okozta a házassági életközösségnek a férj részéről megszüntetését és hogy más­felől a nő olyan erkölcstelen életet él, a mely a férjet a házon kívül eltartás alól mentesíti. Ha a férj ezt nem bizonyítja és a nővel szem­ben csak ol\an tényekkel védekezik, a melyeket az általa előzően ndílott bontóperben felhozott s a biróság a keresetet lényegileg azért utasította el. mert a nő ellen felhozott vétkes cselekményeket megbocsálottaknak tekintette: akkor a férj ideiglenes nőtartási köte­lezettsége megállapítandó. 3001. 107. A nőnek az a viselkedése, mely szerint férjét tiltott viszonyok­kal rendszerint gyanúsította, holott a férj erre okot nem szolgáltatott, férjét nyilvánosan lekicsinyelte, lebecsülte, társaságban ok nélkül durva kifejezésekkel becsmérelte és ezzel a társaságban megbotránykozást keltett, férjét pletykákkal társadalmilag lehetetlenné tette és jó hír­nevét veszélyeztette, jogos indokul szolgált a művelt osztályhoz tartozó férjének a házassági együttélés megszakítására. 3003. 113. Az 1894 : XXXI. t.-cz. 90. §-a kifejezetten csakis a házasság felbontásával kapcsolatosan megszabott végleges tartásdíj dolgában lé­vén alkalmazható, annak alapján az ideiglenes nőtartás czímén meg­ítélt készpénzbeli összeg biztosítása, akár telekkönyvben, akár azon kívül, joghasonlóság útján sem ítélhető meg. 3004. 115. A nő azzal, hogy férjét elhagyva, volt első férjéhez ment lakni és azóta ennek háztartásában lakik, a köteles tisztességes házastársi magatartást oly súlyosan sértette meg, hogy érdemetlenné vált arra, hogy férje neki tartásdíjat fizessen. 3035. 180. A nő az által, hogy férje házának elhagyása alkalmával a férjé­től készpénz-betétekről szóló takarékpénztári könyvecskéket azon okból elvitt, mivel azokat közszerzeményi vagyonoknak tartotta, a tartásdíjra érdemetlenué nem vált. 3044. 203. A házasság tartama alatti közszerzemény felett való rendelkezési jog kizárólag a férjet illeti és az a kérdés, hogy a férjétől elváltán élő nőnek a házasság tartama alatt szerzett összegre van-e és mily mértékben közszerzeményi igénye, az ideiglenes nőtartás iránti per­ben vizsgálat és eldöntés tárgyává nem tehető. 3044. 203. A nő ideiglenes tartási igényt a férje ellen támasztani nem jogo­sult akkor, ha a férj Amerikába történt kivándorlása alkalmakor oly Curiai határozatok. XV. köt. c

Next

/
Oldalképek
Tartalom